2012. január 16., hétfő

a helyzet csak fokozódik..



csak gyorsan néhány sort,mert a dolgozóban is iszonyat robot van..
a hétvégénk egy lidércnyomás volt..
bonifác csak egyre rosszabbul van,már naponta 2 nagy rohama van,így muszáj volt már a gyógyszerezés is..
ha épp nem habzó szájjal rángatózik szegény,akkor körbekörbe jár félvakon és támolyogva,közben beszorul minden szék alá,és lefejel mindent..
közben persze a szobatisztaság is múltidő..
úgyhogy kihirdettem a szükségállapotot,minden szék felhalmozva a nappali sarkában,különböző kosarakkal kijelölve egy kerengő,ahol róhatja a köreit,és mi hozzánőttünk a felmosóvödörhöz..
úgy néz ki a földszint,mintha épp költöznénk úgy bolondokháza módjára..
fekve jutok a szárítóhoz teregetni,és fáskosarak útvesztőjében jutni el a fotelig..
az elkülönített 3 kutya meg visítozik az előszobában,mert miért vannak ők ott..

most jutottam el arra a pontra,hogy ez már nekem is sok..

szegény kicsi ancsámnak vasárnap volt a huszadik születésnapja is,és igyekeztünk ebben a bolondokházában még valahogy őt is megünnepelni..
azért feldíszítettem mindent,meg volt ünnepi ebéd is tortával meg gyertyákkal..
csak hát nem az igazi így,hogy közben ott rohamozik meg köröz egy szerencsétlen kutya,aki mindig lefejel valamit,vagy beszorul valami alá..
és akkor még teljesítsek valahogy a munkáimban is,ha lehet,ne mosott rongyként..
(nem igazán alszunk mostanában az állandó ügyelet,meg zuhanó bútorok lármája miatt)..
na most szeretnék elbújni valahová nagyon nagyon messzire..



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése