a bennünk élő yin-yang..

ökoév ideoda,már napok óta megveszek egy hamburgerért(vagy többért..egye fene)..

és ezt még nem is szégyellem:)

mert egyébként is úgy vagyok én ezekkel a templom a testem dolgokkal,hogy amikor az ember nagyon kíván valamit,akkor az legyen is úgy..

ha megőrülök egy illatos krémért,vagy bármi másért,akkor egy csepp lelkiismeretfurdalás nélkül tolom félre a biokozmetikumokat..

ha megkívánok valami brutál egészségtelen dolgot,akkor sem tartom vissza magam..

a legprecízebb diétában is kell legyen egy nap,mikor megőrülsz..

a legnagyobb rendben is kell egy kis káosz(a legszöszözősebb rendmániásoknak is van egy titkos rumlis zuga)..

ez a yin-yang egyensúly..

egyszerűen nem is hiszem el,hogy van,aki nem így működik..

olyankor mindig csalást szimatolok..

mert az az ember,akiben nincs a jó mellett ott egy kicsi rossz is(jó esetben nem fordítva),az nem igazi..

és aki a legnagyobb szentfazék,és fennen hirdeti magáról az élet bölcsességét,és saját szeplőtelenségét,annál biztosan van néhány levágott fej a szekrényben..

sosem hiszek a mindentmegmondóknak,a látványosan tökéleteseknek..

mert ilyen nincs..

csak színház van és cirkusz..

az igazi nagyságban mindig van egy kis folt..

mérhetetlenül bosszant,mikor valaki igyekszik magáról tökéletes képet festeni..

és hihetetlenül szórakoztat,mikor valaki bevallja,és még képes is nevetni saját gyarlóságain..

a szarkazmus az én g pontom..

semmi sem vonz annyira,mint egy olyan ember,aki képes kikacsintani a tökéletességből..

akiben ott a yin-yang tökéletes egyensúlya..

"A természet erőinek ellentétes pólusait, a pólusok egységét ősidők óta a jin-jang ellentétpárral ábrázolja a hagyományos kínai gondolkodás. A nőies és férfias, hajlékony és merev, a lent és fent fogalmak egymást feltételezik, egységgé az állandó változás, átalakulás, egymástól való kölcsönös függőségük kovácsolja őket. A jint a nőies jellemzővel kapcsolták össze, az anyagi, befogadó elemekkel, míg a jangot a férfias jelleggel, a férfierővel, az alkotóerővel; míg az előbbi a földhöz kapcsolódik, a jang az éghez. Az intuitív nyugalom a jinhez kötődik, a változó égi jelenségek a janghoz. A férfas a tetterő, a racionális értelem, a nőies a megérzés és az érzelmesség. A nyugati gondolkodás hagyományosan két erő – a jó és a rossz – harcára vezeti vissza a világot. A kínai gondolkodás és világszemlélet alapvetően másképp működik: léteznek ellentétpárok, azonban ezek az ellentétek semlegesek.Magát a kettősséget fejezi ki a jin-jang jel, azaz a taijitu (tajcsitu)szimbólum. A világ jelenségeiben meglévő ellentétek egysége a jin-jang.

A jin-jang-szimbólum a világ két ellentétes oldalát mutatja. Egyik sem létezhet a másik nélkül, nem választhatók szét és csak együtt, egymáshoz viszonyítva értelmezhetők. A világon minden magában hordozza a változás lehetőségét. Így a világ a jin- és a jang-jellegű erők állandó változásból áll. Normális körülmények között az erők kiegyenlítik egymást és egyensúlyban vannak."

Úgy tűnik, nagyon is gyakran épp az ész miatt tévedünk rossz irányba, aztán bóklászunk napestig, követve a fák tetejét lengető szél visszhangját, amely pedig olyan valódinak hangzott! Miért nem hallgatunk inkább arra a belső hangra, amely megmutatja az igazi utat?
Benjamin Hoff: Micimackó és a Tao