2015. február 10., kedd

fuss kisegér,fuss..

  





szégyen gyalázat,de a 6 cicánk ellenére beköltöztek hozzánk az egerek..
ugyan még nem találkoztunk velük személyesen,de a falban éjszakánként nagy buli van..

másnál nyilván az undor az első gondolat,és a jézusmáriaszentjózsef,ez mekkora csapás..
nahát nekem az volt az első gondolatom,hogy csórikáim nem csoda ha éheznek kint a nagy hóban,hát nekik is kell lakni valahol..
(mondjuk mennyire lehetnek már elkeseredettek,ha pont egy cicáktól hemzsegő házban húzzák meg magukat)..
arról nem is beszélve,hogy mennyire punnyadtak már a macskáink,ha a fülelésen kívül semmi egyebet nem tesznek a betolakodók ellen..
na akkor megoldás kell,nincs mese..
persze teljesen kiborultam a gondolattól,hogy vérengzést rendezzünk,meg fejüket csapkodjuk egérfogóval,a lassú pusztulás a ragacsban még szörnyűbb,a méreg szót meg hallani sem akarom ilyen állatpopuláció mellett..
úgyhogy a legkedvesebb játszóterükben,a kamrában állítottam fel a hadisáncot..
eddig és nem tovább tartott a nagy dorbézolás..
nagy átrendezést hajtottunk végre,minden ehető műanyag dobozokba került,kidobáltunk mindent amit láthatólag megvizsgáltak már,és kitettünk egy szerkentyűt,amibe befelé surranni lehet,kifelé már nem..
diót és kolbászkát tettünk bele,de hatékonyabbak lennénk egy kis sütivel,ugyanis a polcokon talált leletek alapján az egérkéink erre nem fognak ráizgulni,mert édesszájúak..
jóízűen elfogyasztottak vagy 6 mercy csokit,és lefojtották egy fél zacskó pudingporral..
flancos egy ízlésük van..
ha sikerül bekasztlizni az első delikvenst,szépen útjára engedem a mezőn(de mamiiii..ott hó van és fagy,szegény mit fog enni..)


na ezért tartunk ott,ahol tartunk :D