a csodában bízva..

az elsődleges diagnózis szerint valamiféle agyi katasztrófa történt nála is(agyvérzés,agydaganat),mindenesetre az egyik agyi ideg,ami az egyensúlyszervért felelős bemondta az unalmast..

ez első körben csillapíthatatlan hányással járt,most ott tartunk,hogy nem tud lábra állni,féloldalt lóg mucikámnak a feje,és tikkel mindkét szeme..

nagy dózisú szteroidot kap és antibiotikumot,és 2-3 nap alatt kiderül,hogy visszafordítható-e még a folyamat..

édes kis bogaram egyébként igyekszik jó beteg lenni,eszik iszik,állandóan csóválja a farkát,ha meglát minket(sajnos a hallása régóta rossz),így mindig van mellette valaki,mert rögtön nyüszög,ha azt hiszi,egyedül van..

felosztottuk az éjszakákat is,sokszor lefekszünk mellé a földre is,mert tudjuk,hogy nyugtalan,ha nem vagyunk mellette..

az állapotához képest éber és kommunikatív,épp olyan drága rajongó bociszemmel néz ránk,mint régen..

egészen biztosan vannak akik hülyének néznének minket,mit meg nem teszünk érte,de én erre azt mondanám,hogy aki valaha is szeretett kutyát,az biztosan pontosan érti,és tudom..meg is tenné ő is a kutyájáért..

ma jött hozzá újra az orvos,mert persze fekve akadozik az anyagcseréje,és annyira jólnevelt kutyus,hogy az istennek sem akarta bent elintézni a folyó és egyéb ügyeit..

minden nap a hasa alá teszünk egy szőnyeget,és úgy négyen felemelve kivonszoljuk az udvarra,hátha..

de nem..annyira pánikba esik a mutatványtól,hogy semmit sem produkál..

jó súlyban van szegénykém,így négyen is majd megszakadunk,míg tartjuk,hogy legalább így legyen kicsit lógva,ne feküdjön egyfolytában..

az orvos szerint ezek most a kritikus napok,és most dől el,hogy a szteroid hatására javul-e az állapota..

egyszerűen nem akarok,és nem tudok másra gondolni,mint arra,hogy önző módon szeretnék még néhány évet ajándékba,amit együtt tölthetünk..

tudom,hogy öreg már,és egy 13 éves kutyánál már bármire számíthatunk,de igenis akarom,hogy túlélje..

eddig semmi baja nem volt azon kívül,hogy rossz lett a hallása,és fájtak az izületei..

aktív és jókedvű kutyus,aki mindennél jobban szeret minket..

amikor kiskutyái voltak,akkor felülírta az anyai ösztöneit is az irántunk érzett szeretete..

nem hittem volna,hogy ilyen létezik,de akkor is csak velünk foglalkozott,mellettünk akart lenni minél közelebb..

ilyen mértékű rajongást én még sosem éltem meg,mint amit nála láttam..

cseppet sem meglepő hát,hogy most,amikor szüksége van ránk,felváltva szeretgetjük és simogatjuk..

mindig azt mondtam róla,hogy ő a legszebb lelkű kutya,akit életemben ismertem..

végtelenül szelíd és jóságos,a lányok mellette cseperedtek fel..

soha még csak egy morgás sem hangzott el,pedig állandóan nyúzták és rángatták..

olyan szelíd,hogy szerintem ébren lehetne műteni..

ez a drága lélek nekünk ajándékozta az életét,és én még nem szeretném búcsúztatni..

minden gondolatommal és erőmmel itt szeretném még tartani őt köztünk..

szeretném őt még évekig ölelgetni és szeretgetni..

szeretném,ha a szeretetem megmentené őt..

elmegyünk újra a patakhoz,amit annyira szeretsz,csak gyógyulj meg kérlek..

nem baj,ha már lassan jársz..nem baj,ha már nem hallod jól a hangom..

csak azt kérem,hogy maradj még velünk..