vizes homokban..sárból ágyon..

van..volt valaki ezen a világon,aki nagyon sokat jelent számomra..

Cseh Tamás..

és ez a bejegyzés most róla fog szólni..

tegnap este egy Cseh Tamás emlékkoncert felvételét néztem a tévében..

"2012. január 22-én 19:30-kor Születtem Magyarországon 2. címmel zenés megemlékezés lesz a Thália Színházban.

Január 22. fontos dátum a magyar kultúraszerető emberek életében. A Himnusz és Cseh Tamás születésnapja is egyben. A több mint két éve elhunyt zeneszerző-énekes emlékére vasárnap nyolc kiváló színész részvételével színházi koncertet rendeznek a Thália Színházban. Az estet a dalok szövegírója, Bereményi Géza rendezi.

A dalokat áthangszerelte: Hrutka Róbert.

A Budapest és a Somlai Margit című dalok társszerzője Másik János. 

Szereplők: Básti Juli, Cserhalmi György, Für Anikó, Holecskó Orsolya, Nagy Péter, Szegezdi Róbert, Tompos Kátya, Udvaros Dorottya, Hrutka Róber zenekara."

örültem,hogy végülis egyedül maradtam azon a késői órán,hiszen nem tudtam kordában tartani az érzéseimet..

és bár tisztában van vele a családom,hogy mennyire,de mennyire szeretem őt..

szégyelltem volna a könnyeimet..

a mai napig nem tudtam belenyugodni a veszteségbe..önző módon ragaszkodnék hozzá..

régirégi történet ez..

volt valahol pesten egy 14 éves kislány..

egy világra nyitott,de még éppencsak eszmélő lélek..

aki én voltam anno..

és épp szerelmes voltam egy langaléta kajakos fiúba,akinek széles hátán elfért az egész világ..

szerettem,mert gyönyörű volt..

és szerettem,mert nagyon okos is volt..

ő nyomta a kezembe akkor azt a kazettát..a fehér babák takarodóját..

számomra történelmi pillanat volt,hiszen valami olyat kaptam akkor,ami a mai napig elkísér..

tartalmat..

valami olyat,ami átvilágítja az egész életem..

próbálok pátosz nélkül beszélni erről,de nemigen tudok..

az a fiú sehol sincs azóta,de Cseh Tamás mindörökre velem marad..

jönnek mennek bennem a verssorok(nekem ez költészet..Isten áldja Bereményi Gézát ezért)..

minden sort..minden hangot ismerek..

mert belőlem szólnak..részemmé váltak..

de lássuk csak,mi lett azzal a kislánnyal..

eltelt néhány év,és felnőtté váltam..

az exem még csak udvarolt..

én másolt kazettákból merítettem az erőt..

tisztán emlékszem,amikor a skála metróban nézelődtünk,és ő megvette nekem az összes addig megjelent Cseh Tamás cd-t..

akkor ott nagyon nagyon szerettem érte(voltak azért jó pillanataink:D)..

sosem értett egyet a rajongásommal,de tolerálta..

és ez nekem akkor elég is volt..

még ma is ezeket a cd-ket hallgatom rongyosra..

az évek jöttek mentek,és eljutottam nem egy,és nem két koncertjére is..

az egyetemi színpadon számtalanszor varázsolt el..

azt az átszellemültséget sosem felejtem a szemében,amivel az indián 'játékukról'(tudom,mennyivel több volt ez neki játéknál) mesélt a koncert utáni beszélgetéseken..

sok év telt el,mire újra láthattam színpadon..

rettegve mentem el,mert nem tudtam,mennyit rombolhattak rajta az évek..

bennem az a hosszú fekete hajú,csillagszemű varázsló élt,akibe reménytelenül szerelmes voltam az első felcsendülő akkord óta..

levegőt sem mertem venni ott a bárka színházban..

amikor arra a koromfekete színpadra belépett talpig feketében,és csak hófehér haja világított..

már akkor tudtam,az ő stigmája mindörökre belém égett..

záporoztak a könnyeim,és jobban szerettem őt,mint valaha..

nem akarok emlékezni arra a 2009-es nyári napra..

nem akarom felidézni azt a fájdalmat,amit éreztem,amikor végleg elment..

2 napig sirattam..

majdnem belezakkantam a fájdalomba..

először éjjel nappal hallgattam a számait..

aztán túlságosan fájt,és majd egy évig hallani sem bírtam..

'és attól féltem,nehogy majd ez legyen..

csak 10 év múlva ne ez a dal legyen..'

a lányok segítettek át a krízisen a kíváncsiságukkal..

érdekelte őket,ki ez mi ez,ami nekem ennyire fontos..

és hallgatni kezdték ők is..

sokszor hallottam kiszűrődni a szobájukból..

"Valami történt, valami, lányok;
rajtatok látom, rajtam látjátok;
elveszett végképp, vagy ti bújtatjátok"

kicsi annám mennyit hallgatta:"Hogy Horváth Anna, Anna, Horvát Anna.
Fal felé fordultam gyorsan, nan-nananna.
Mit is mondhattam volna nan-nananna?
Hát menj csak le gyufáért Anna, Horvát Anna."

ma behoztam a cd-ket a boltba,egy kis emlékezésre..

és sírva nevetve hallom,hogy sikerült szanaszét hallgatniuk..

nem baj..jól van ez így..

már nemcsak rajtam van az a stigma..

drágadrága Cseh Tamás..