csak félve pislogok kifelé az üzletből,hogy vajon mennyire havazódom be,mire végzek..
reggel óta egyfolytában esik,így aggódom picit..
de mivel az élet nem ismételheti önmagát(ugye nem?),ezért most biztosan nem járok úgy,mint 2 éve,amikor ugyanígy a szombati műszakomból már nem értem haza..
emlékszem a kétségbeesésemre(majdnem sírva is fakadtam),ahogy ott próbálkoztam feljutni kocsival a kis utcákon,de egyszerűen lehetetlen volt..
a főúton még elballagtam gyökkettővel,pedig ott is áldatlan állapotok voltak,de nálunk képtelenség volt közlekedni..
ma ugyan hócsizmát húztam,mert csak benne van a pakliban,hogy megint gyalogolnom kell,de ezt a megoldást most inkább hanyagolnám..(a szomszédos városban dolgozom,így igencsak messze vagyok az áhított céltól)..
szeretnék már otthon lenni,és a biztonságos melegből nézni a hóesést..
csak tudatni szeretném,hogy én most akkor elindulok,és aztán valahol csak leszek..
ha nem kerülnék elő(deigendeigen..mer' én csuda ügyes vagyok)..akkor őrizzetek meg jó emlékezetetekben..:D
az erő legyen velem..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése