lélekcsoportok..

van valami,ami szintén napi szinten előkerül az életemben..

ez az a kérdéskör,hogy kik és miért kerülnek az életembe..

mi a dolgunk együtt..

és van-e dolgunk egyáltalán(sok a kéretlen tolakodó,akiktől szabadulni szeretnék)..

talán az én töprengő lélektípusom okozza,de én mindig mindenben keresem a miérteket..

baráti,szerelmi és gyógyítói kapcsolataimban is kutatom a mélyebb értelmet..

nem vagyok azért egy tipikusan analitikus elme..sőőőt..

a legtöbbször fejjel előre esem bele mindenféle kapcsolatba,és utólag kezdek el töprengeni..

és aztán ilyenkor kell(sőt muszáj) gyomlálnom..

kiszórnom magam mellől azokat,akik önös érdekből sütkéreznek mellettem..

(ejj,de nehéz is beismernem,hogy állandóan óvatlan vagyok,és mindenkit beengedek a lelkembe..)

viszont ez az,ami csodálatos találkozásokat hoz az életembe..

szerelmeim,barátaim,tanítóim mind ilyen elementáris erővel robbantak a szívembe..

és legtöbbször szemernyi kétségem sem volt afelől,hogy találkozásunk nem csak erre az életünkre szól..

hogy már régesrégen ismerem..

hogy lélektársak vagyunk..

a lelkek időtlen entitások..

életek során át egymást segítik..

és biztosan neked sem ismeretlen érzés az,mikor valakiről azt érzed,hogy már ezer éve ismered,pedig 5 perce beszélgettek..

igen..mert tényleg ezer és ezer éve,hogy ismered..

ugyan mindig más és más testben láttad,de felismered..

Tarr Bence László írása épp erről szól..(imádom)..

Lélekcsaládok

"Az ezoterikus világszemlélet szerint, egyetlen lélek sincs soha egyedül. Minden ember egy spirituális értelemben vett családhoz tartozik, amely egy olyan lélekközösséget takar, akik saját elhatározásukból úgy döntenek, együtt haladnak a lelki fejlődés útján. Ez nem azt jelenti, hogy az adott lelki közösséghez tartozó egyének pontosan ugyan ott tartanak lelki fejlődésükben, azaz mind ugyanazt és ugyanúgy tudják. Sőt, éppen ellenkezőleg! Tanulni egymástól csak a másság és a különbözőség révén lehet. Ezért a lélekcsaládokhoz tartozó egyedek gyakran meglehetősen különböző „fejlettségű” lelkek, eltérő tulajdonságokkal.

Ez magyarázza, hogy miért lehet egyetlen vérrokoni értelemben vett családhoz tartozó emberek közössége olyan különböző! Sokszor nem értjük, hogy hogyan lehetséges, hogy apánk, anyánk, fiúnk, lányunk hogy lehet hozzánk képest oly annyira más  – hogy eshet az alma ilyen messzire a fájáról? Ha megértjük, hogy pontosan ez a távolság, az a jelentős különbözőség segít bennünket a lelki fejlődésben azt is megértjük, mit kell megtanulnunk ezekből a másságokból.

Nagyon gyakran egyetlen lélekcsalád valóban földi értelemben is egy családot alkot, de ez nem törvényszerű. Egy lélekcsaládhoz tartozó egyedek más csoportosulásban is egymásra találhatnak, mint amilyen egy szoros baráti társaság. Fontos megértenünk, egy adott „lélekcsaládhoz” egyáltalán nem biztos, hogy „rokon lelkek” társulnak! Rokon lélek alatt azt értjük, akinek a természete a miénkhez hasonlatos, azaz sokszor ugyanaz az érdeklődése, ugyan olyan dolgokhoz vonzódik, mint én.

Egy földi értelemben vett családban ez a legritkább estben van így. Mint mondtuk, pont az eltérő tulajdonságú emberek csoportosulnak egy családba, mert a tanulási és ezáltal a lelki fejlődés lehetősége így a legnagyobb. Sokszor pont az ellentétes érdek, az eltérő érdeklődés, a teljesen különböző világlátás ébreszti rá a lelkeketvalódi természetükre. Pont a nehézség segít kikristályosítani azt a tiszta akaratot és jó szándékot, amely a valódi önmegvalósításhoz vezet.

Azaz családi kapcsolataink jó részében pontosan olyan lelkekkel találkozunk, akik nagyon mások, mint mi vagyunk, és bármilyen furcsának hangzik, sokszor nagyon meg is nehezítik életünket. Mégis ezen nehézségek legyőzése, feldolgozása segít bennünket fejlődni. Ha ennek az igazságát megértjük, egészen másként nézünk majd a kibontakozásunkat akadályozó, utunkat nehezítő emberekre. Mert valójában segítő lelki társainkat láthatjuk bennük, akik egy spirituális értelemben vett korábbi megállapodás játékszabályai mentén teszik azt amit tesznek. Értünk.

Rokon lelkek

Persze a lélekcsaládok tagjai nem szükségszerűen csak gáncsoskodó nehéz emberek! Természetesen ott vannak a jótevő rokon lelkek is, akik azért kísérnek életutunkon, hogy segítsék és támogassák fejlődésünket. Az ilyen jótét lelkek személyiségfejlődésünk különböző szakaszaiban mások és mások, és egészen más lélektársi kapcsolatot jelentenek, amely minkét fél lelki fejlődését szolgálja. Egészen más egy anya-lánya, apa-fia, fiú-lánytestvér, fiú-fiútestvér viszony, mint egy igaz férfi-férfi barátság vagy barátnőség. Más egy szülő-gyerek, férj-feleség, mester-tanítvány viszony. Mindegyik kapcsolatfajtának megvan a maga leckéje, amit belőle meg kell tanulni. Például az anya-lány,  vagy apa-fiú lélektársi kapcsolat leckéje, hogy mindkét fél megtanulja és megtanítsa a másikat a különbözőség és a hasonlatosság helyes mértékére. A gyermek részéről: mit veszek át és mit teszek hozzá ahhoz amit szüleimtől kapok, a szülő részéről: mit engedek el és mit fogadok el, a gyermekemtől aki lehet hatalmasabb és több, mint én vagyok. A testvéri kapcsolatok mindig a tolerancia, mértékletesség, önzetlenség leckéit rejtik magukba, míg a házastársi kapcsolatok az értékteremtés, belső hitvallás, kölcsönös elköteleződés tanítását. A baráti kapcsolatok a hűség és bajtársiasság, míg a mester-tanítvány viszonyok az engedelmesség, hallgatni tudás, és fejlődés fejezeteit oktatják. Mindegyik lélektársi kapcsolat hasznos és okító, ha készek vagyunk ezek leckéit kitanulni. A felsorolt lélektársi kapcsolatok mind nagyon erős helyzeteket, lelki együttállást jelölnek. Mondani sem kell, talán a legerősebb a szülő-gyerek kapcsolat, ahol valóban egy élethosszig tartó lelki társkapcsolatról van szó, aminek fókuszában az egymást támogató és segítő kölcsönös viszony áll. Ebben a kapcsolati rendszerben, ha a lelkek „jól” fejlődnek, felismerik a szokványos szerepek relatív voltát, és a változás, változtatás szükségességét, hiszen idővel a gyermekekből szülő, a szülőkből ismét támogatandó gyermekek lesznek. Ha a lelkek „rosszul” fejlődnek akkor a szerepük, ál-arcként az arcukra fagy. Így látni idős embereket, akik még mindig a gyermekeiket akarják nevelni, gondozni, félreértve identitásuk valódi alapját, és így látni idős gyermek-emberek tömegeit, akik infantilis gondatlansággal lázadnak minden külső kontroll és helyzet ellen. Az igazság az, hogy a lelkek időtlen entitások. Rokoni szerepeket azért vállalnak, hogy egymás által megtanulják milyen adni és kapni, milyen áldozatot vállalni és áldozatot elfogadni. Az indiai hindu filozófia tanítása szerint a szerepek folyamatosan változnak és cserélődnek. Ahogy a lelkek életről-életre vándorolnak és újabb és újabb testet öltenek, úgy cserélnek szerepet is. Aki egyik életünkben az anyánk volt, a következő életünkben lányunk, vagy éppen testvérünk lesz. Nem a szerep számít, hanem a lelki kapcsolat ami ezáltal kiépül, megerősödik, letisztul.

Lélek társaink

Ahogy a szerepek mögé látunk, és ahogy felismerjük időtlen lényünk valódi természetét, úgy kerülünk közelebb valódi önmagunkhoz. Úgy ismerünk rá arra, hogy minden külső szereptől függetlenül milyenek is vagyunk valójában. Csak ilyenkor ismerjük meg valódi „rokonainkat”, akik csak a legritkább esetben vérrokonaink is egyben – bár erre is van példa. Természetesen egyedfejlődésünk korai szakaszában „rokon lelkek” vagyunk anyánkkal, szüleinkkel, hiszen nagyon erős pszichológiai függőségben állunk velük. Egy ember nagyon sokáig szülei pszichés lenyomatait viseli magán, csak később válik le róluk és eszmél saját valódi egyéni öntudatára. Persze olyan ember is van, aki valamilyen elakadás miatt soha nem is jut el az autonóm lelki élet szintjére. Sokszor azért nem, mert a hagyomány, a neveltetés, az igazodás lelki kényszere megakadályozza ebben.

Amikor egy lélek mégis önmagára ismer, akkor már tudja kiket rendelt önmagához társként. Kik azok, aki valóban, vele szövetségben, érte és nem ellene dolgoznak szellemi felszabadulásáért, lelki fejlődéséért. És Isten ments, hogy itt bárki is valamiféle vallási vagy spirituális közösségre gondoljon. A lelki társak közössége, a kerületi bélyeggyűjtő szakkörtől, a nemzetközi GO szövetségig bármi lehet! A lényeg a lelki rokonságban, a kölcsönös érdeklődésben és a közös tettvágyban keresendő. Ugyanis a lelki rokonok, ha végre megtalálják egymást, minden esetben azért jönnek össze, hogy valamit létrehozzanak, megjelenítsenek a világban!"