2011. szeptember 5., hétfő

nehéz kezdés..



kezdem a legjobb hírrel,aztán majd nyafogok..vagy nem:)

tegnap babáztam,ugyanis drága J.és Lilije elhozták megmutatni a csöppjüket..
óóószűzmáriaszentjózsef..hogy milyen csuda dolog egy ilyen picúr baba,azért azt igazán így..dögönyözve..szimatolva lehet csak átérezni..
mert láttam én a képeken,hogy stramm kislegény,de azt,hogy ilyen nyugodt,szemlélődő kis buddha,és ennyire cuki,azt most láttam csak igazán..
lovelovelove..
ésnahát el kell mondanom,hogy hála mindezért a loveboxnak..
és értetek is hála kellner dénesnek drága J.
mert mindez nincs,ha akkor és ott nem vagyunk mind egy időben egy helyen..:D

és,ha jól belegondolok,akkor a számomra fontosakat szinte mind onnan ismerem..
elkezdtem itt magamban sorolni,és akkor rájöttem,hogy a lista végtelen..
mert van,aki családtagommá vált,van,aki a legjobb barátnőmmé,és vannak,akiknek virtuálisan fogom a kezét már hosszú évek óta..
hát nem elérzékenyültem én itt?:))
szeretlek benneteket..ez van..

olyan kis pityergős vagyok mostanában egyébként is,de hogy ezt a fáradtság,és a félhatos ébresztők hozták ki belőlem,vagy hormonális..ki tudja..
ancsa olyan jókat vidul rajtam,mikor zokogok a tévé előtt..
mindig is mondtam,hogy ideális célközönség vagyok:)

mondjuk idő híján mostanában nem ért különösebb filmélmény sem(drága Zsuzsi,még a tündéres filmjeid sem láttam)..
de bepótolok mindent,ígérem..
kell még hozzá némi technikai háttér is,mert a még nem létező kandallónk kéményén becsurgó víz sikeresen szétcsapta a nagy tévénket(na az sem mostanában volt pedig..még nyár elején)..
azóta egy olyan tévét használunk,amibe vagy kábeltévét lehet dugványozni,vagy dvd-t..de kettőt együtt nemám(tudom,hogy ez milyen amatőr volt,de én ebben szőkenő vagyok)..
tehát amint lesz rá mód,eszköz és szakértő segítség..azonnal több napra leülök filmeket nézni egyhuzamban..
jujj,de nagyon várom..

elkezdődtek a reggeli kómás botorkálások is a konyhában,és a kísérletek arra,hogy időben kész legyek a tízóraikkal,reggelikkel,lavórnyi teával..
istenemre,minden hajnalban kihordok lábon egy szívinfarktust az ébresztőórától,azt sem tudom,hol vagyok,ki vagyok,és tulképpen mit kellene tennem..
van,hogy a földszinten jut eszembe,hogy katát nem vertem ki az ágyból lefelémenet(még jó,hogy néha előfordul,hogy meg is hallja az órák óta üvöltő telefonját)..
gyakorlatilag nem is látok akkor még kora hajnalban(sosem értem,hogyan tud valaki frissen ondoláltan,fitten kiugrani az ágyból)..
koffeinegységeket veszek magamhoz,hogy tartsam a tempót,de egyelőre még sikertelen az átállás..
mire mindenki elindul a mindenféle ellátmányaival,én kitéptem az összes hajam..
valamikor akkortájt ébredek fel,mire kiürül a ház,és térdig állok a ruhákban,sminkekben,szétdobált tankönyvekben,és már néhányszor lefejtettem a lábamról a hajvasalózsinórt..
ments meg uram minket az iskolakezdésektől..amen..
addig pedig adj egy zugot,ahol átaludhatom mindezt mély téli álomban..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése