2011. szeptember 24., szombat

búcsú,ami fáj..



"2 napja – 31 év, 15 lemez után feloszlik a túlzás nélkül korszakalkotónak mondható rockzenekar, az REM.."

vígasztalhatatlan vagyok..
bár a U2 nálam a mindentvivő,az REM is ott van a top3-ban(megsúgom..a Simply Red a harmadik..)
így aztán most úgy érzem magam,mint akinek elvették a kedvenc mackóját:(

nagyon nagyon régen imádom őket..
feledhetetlen élmény,hogy láthattam őket élőben is(ancsa is ott ült mellettem,azt mondta,hipnotikus állapotban voltam)..
amikor az ember olyanokról akar írni,akik igazán sokat adtak neki,akkor nem igazán találja a szavakat..
és nekem ők nagyon nagyon sokat adtak..
Michael Stipe-ért egyenesen odavagyok..

áááá..nem megy ez..
nem tudom mindazt átadni,amit érzek..
szeretem őket..
legyen most ennyi elég..


  


ezzel búcsúzom tőlük..
ezzel ami talán a legfontosabb volt..
soha ilyet azelőtt..és azóta sem..
ami volt 'A MI ZENÉNK' egyszer valakivel..
most biztosan te is szomorú vagy,és rám gondolsz,felhők felett repkedő múltam..
elmúlt ez is..



ez most tényleg fájt fiúk..


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése