fonalmizéria..

ancsám épp ma kezd egy két éves szakácssuliban(hmmm..remélem azért otthon is lesz még kedve alkotni)..

így a germanisztika/tolmács vonal egy kicsit halasztódik..

hogy örökre-e,nem tudom,de mindig is azt mondtam neki,hogy azt csinálja,azt tanulja,amit szeret..

és ha ez tölti el boldogsággal,akkor tegye ezt..

mert ennél fontosabb nincs is,minthogy örömben éljünk és tanuljunk..

olyankor szárnyakat kap az ember..

(életem legeslegszebb iskolai élménye volt az a 2 év,amit a dekor suliban töltöttem..

minden egyes percét imádtam,és amikor befejeztem,legszivesebben kezdtem volna elölről,csak ne kelljen elmennem)..

könyveket ragasztgatok napok óta,és lázasan fekszem le..

nem..nem az ideoda ragadó,mindent magával tépő öntapadós borítókkal van bajom,sokkal inkább a lelkemmel..

szomorú vagyok,és valahogy hiperérzékeny..

és lássuk be,sok öröm mostanában nem ért..

de ez nem a nyígás helye,a bántásokat majd kiheverem(vagy kiégetem a lázzal,ahogy szoktam)..

különben is ma az eladott krémemből tudok majd tankolni,és mivel kért más is,így újabb 2,3 nap laufom lesz..

az a kis fény csak ott pislákol valahol:)

örömforrás nekem például az alkotás..

felkutattam az összes rég elraktározott fonalamat(pontosan szólva kiborítottam őket anyukám hálójának közepére egy nagy zsákból..röpültek belőle a szappanok is)..

nem csuklottam,de biztos sűrűn emlegetett,mikor nagytakarítást kellett utánam tartania:D

mindenfélét találtam(20 évnyi kötögetés hagy némi maradékot maga után),de persze épp olyat,amit szeretnék..nemám..

mert én már szinte csak fehérben utazom,max finom púderszínekben(egyikből egy szem sem),és szonjuska sem talált magának semmit..

pedig ő volt a fejbujtó(na nem megmondtam,hogy a kötős újságjaim értelmet nyernek?)..

kinézett magának ezt-azt,aztán majd meglátjuk,mit kötök meg végülis..

mert ehhez be kell szereznem valahol fonalakat,ez nem vitás..

amiből van elég,az 'jajj ne mami,az milyen béna színű,annak meg milyen az anyaga..én azt soha fel nem veszem)..

ismerős..valahol ezen a ponton hagytam abba a kötést régen is:D

én mindenesetre félretettem magamnak babafonalakat(tonnaszám vettem őket malackakorukban),mert a bababarack még esélyes lehet nálam..

szonjuska pulóvere meg majdcsak meglesz,ha tudunk venni hozzá fonalat egyszercsak...

most egyébként is rá van izgulva,hogy cicafüles sapkát akar..

most az után kutatok,hogyan tudnék neki olyat kötni..

szokásom szerint minták után nyomozok..

(azt még nem találtam,de elf kiscipőt igen..hát attól behalok,olyan cuki:)