hogyaza..

a szépen induló napomat sikerült jól elcseszni ismét..

háromból kettő gyerekemet elindítottam a velencei tóra egy uccsó kiruccanásra..

a boltba érve meglepetésajándékok fogadtak szeretememberekkel(lovelovelove Zsuzsi mindenért)..

gyűrűk ura trilógia és levendulacsokor..hmm..a köszönöm is kevés:)

aztán épphogy elmerengtem,milyen jó is nekem,mikor anyukám hívott fel visítva..

ez minden hónapban így van,mégis mindig kiviszi nálam a biztosítékot..

még csak a köszönését hallom,máris tudom,ez most az a hangja..

amitől borsódzik a hátam..

a kiborulós hisztériás hangja..

mivel nyugdíjas könyvelő,ezért ő intézi az én hivatalos ügyeimet is(hihetetlen,de van,akinek hobbija a számolgatás,és kimutatások gyártása)..

és mivel olyan az anyagi helyzetünk amilyen,ezért minden hónapban szembesül azzal,hogy bevétel és kiadás nem fedi egymást..

sőtmitöbb..állandó jelleggel fenyegetőzik az elmü is(csókoltatom a jóédesanyjukat)..

valahogy mindig odáig jutunk,hogy most aztán irgumburgum kikapcsolják az áramot..

és drága anyukám ilyenkor pánikba esik,jól felhív,és fejhangon visítozik a telefonban..

mint egy siratóasszony..

óóóójajjédesjóistenem,most már aztán mi lesz velünk..

most aztán már vége mindennek..

igen..

valószínű vége mindennek(a világnak a mai formájában legalábbis mindenképpen)..

de Isten látja lelkem,én ettől még nem kapok hisztériás rohamot..

kibaszottul rosszul esik,hogy nem vagyok képes eltartani a gyerekeimet csontegyedül,de hát ez van..

rosszul esik,hogy ettől néha még rossz anyának is érzem magam..

hogy mostanában jó,ha egy ezres jut egy hétre ennivalóra,az nem kevés találékonyságot követel tőlem..

de mindezekkel úgy vagyok,hogy ha kétségbeesve kitépem az összes hajam,attól még nem lesznek kifizetve a számlák..

és lehet,hogy az én reakcióm az abnormális(minden hónapban meghallgatom,hogy a buddhista nyugalmam már elviselhetetlen)..

és lehet,hogy tényleg meg kellene szaggatni a ruháimat,és le-fel rohangálnom az utcán,miközben szidalmazom mindenki anyját..

de ettől egészen biztosan nem lesz jobb..

hogy mitől lesz jobb?

nem tudom..

úgy őszintén,fogalmam sincs,hogy miért,és meddig tart ez a nélkülözés..

de egy dologban biztos vagyok..

hogy árammal,vagy áram nélkül..

de akkoris..igenis pozitív maradok..

nem adom át magam sem a kétségbeesésnek,sem a hisztériának..

egészen egyszerűen azért,mert van HITEM..