miután találtam találtam valakit a neten,akinek legalább 100 képe van fent egy olyan mappában,hogy 'tisztaság és napfény'..és amiken napon száradó ruhák vannak..
na akkor rájöttem,hogy nem vagyok én zizi,vagy ha igen,akkor szenved ebben az elmebajban más is:)
sokat töprengtem én azon,hogy mi lehet nálam ez a mosásőrület..
ez a tisztaságmánia..
na de főleg azon,hogy ez bennem miért kapcsolódik így össze a napfénnyel..
hogy szinte kínlódom télen,amikor nem lehet kint teregetni a napon..
nekem miért a napon száradt fehér vászon illata a legfinomabb?
(igenis más illata van a fehér és szines ruháknak)..
egyszer egy már azóta megszűnt boltban kaptam is fehér len illatú aromaolajat..jajj de isteni finom illata volt..hmmm..
az,hogy szinte állandóan fehérben járok,jelenthetne némi magyarázatot arra,miért mosok mindig fehér ruhákat..
de arra biztosan nincs magyarázat,hogy állandóan szimatolom is a ruhákat,takarókat,és nem tűrök meg semmi kicsit piszkosat,vagy nem finom illatút magam körül..
nekem elég indok a mosásra már az is,hogy valami nem elég illatos:)
lehet,hogy valamiféle előző életbeli koszt igyekszem ebben az életemben semmissé tenni,de az már egyszer biztos,hogy ha én egy nap nem moshatok,már elvonási tüneteim vannak..
számomra egy meditációval ér fel,ha látom lengedezni a napon a száradó ruhákat..
és megőrülök az ilyen-olyan szárítókomplexumoktól,műanyag csipeszektől..
a vágyam az,hogy fák közé feszített kötélen teregethessek facsipesszel..
értem én,hogy nem haladok a korral,mert tehetném mindezt szárítógépben is,meg egyáltalán minek ez az őskorszaki szemlélet..
nadehát nekem ez sugallja azt az eredendő tisztaságot,amire annyira vágyom ebben a műanyaggá vált világban..
és amint a jel mutatja,ezzel az őrületemmel nem vagyok egyedül..
így már nemcsak a magam nevében mondhatom,hogy remélhetőleg most már beköszönt teljes erővel a jóidő,és kiszabadulhatunk a ruháskosarainkkal a napra..
éljen a tisztaság és a napfény:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése