újrakezdés..

van egy aktuális téma,amin sokat agyalok mostanában..

az elvált nők új kapcsolatairól van szó..

hogy ki akar,ill ki nem akar újra együtt élni valakivel..

évek óta visszatérő téma ez a baráti körömben..

van,aki tartja magát ahhoz,hogy ha ő már egyszer elvált,és végigcsinálta az osztozkodási cirkuszt,akkor ő ezt ugyan mégegyszer nemám..

és legyen randizgatás,de összebútorozás semmiképp..

legyen ünnep egy találkozás..legyen benne izgalom..

és ugyan belefér néhány együttalvás,de szigorúan megmaradjon mindenki felségterülete..

van ebben is ráció..nem tagadom..

hiszen nem egyszerű sem lelkileg,sem anyagilag az a helyzet,mikor egy nő áll az élete romjain,és újra kell mindent kezdeni..

mikor ott állsz végre valamiben,ami már biztosnak tűnik,ami már csak a tiéd(plusz a csatolt részeké..a porontyaidé)..

na akkor biztos kevesen vannak,akik azt mondják..

ok..legyen..vágjunk bele mégegyszer..

és nem csak a szép ruhás,illatos,randis énedet akarom..

hanem az álmos reggeli mormogásod is..

hogy nem csak az ünneplőbe öltözött lelked kell..

hanem a nyűgös és hétköznapi terhektől fáradt is..

ezzel mindig kivittem a biztosítékot a barátnőimnél,mikor mondtam,hogy én olyan együttélős típus vagyok..

én igenis szeretek gondoskodni arról,akit szeretek..

mitöbb,nekem ez okoz igazi örömöt..

hogy nekem sokkal többet jelent,ha a szárítón lóg a párom gatyája,mint az,ha viríthatok mellette egy puccos étteremben..

hogy nekem sokkal nagyobb szerelmi vallomás,ha este hozzámbújik elalvás előtt,mintha ékszereket aggatna rám..

lehetséges,hogy ez valamiféle perverzió nálam,hogy a párom mellett szeretek lefeküdni,és mellette felébredni..

hogy nekem a boldogság az,ha moshatok,vasalhatok,főzhetek rá..

talán így van..

és egy önsegítő csoportban a helyem..

hello..

éva vagyok..

elvált..

12 éve nem mosok férfigatyát..