mert nem csak könyveket olvasni jó..
blogokat böngészve is sokszor térdre ereszkedem..
és ezt itt zseniálisnak tartom..
konkrétan a 'nabazdmeg' kategória..
lovelovelove..
ha kíváncsi vagy,meg is súgom,kinél találtam:))
"Egyéni szinten a legmeghatározóbb vágyeset a szerelem. Tárgyiasító természetéből kifolyólag csakis negatív birtokviszonyt szülhet, további vágyeseteket generálva, beláthatatlan hurokfolyamatokat indítva. "A szerelem nem kér, nem követel. A szerelemnek olyan erősnek kell lennie, hogy önmagát bizonyítsa. Akkor nem vonzódik, hanem vonz" - így beszél Hermann Hesse nagy szavakkal az igaz szerelemről. Ezt a fogalmat romantikus elképzelésként igyekszik távol tartani magától a racionális gondolkodó. Mégis, tegyük fel, hogy ez nem az a szerelem, ami vak volna, vagy ölve, butítva nyomorba döntene. Ha ez a szerelem nem tárgyiasít, ha nem a magány, a társadalmi és szülői nyomás, a biológiai és ösztönparák ellenében indított vágyeset, hanem ugyanolyan szenvedélyes szikrával pattanva kölcsönös tiszteletben, gazdag szexuális kultúrában, intimitásban, egymásra való felülírhatatlan nyitottságban és valódi partnerségben egyesít két embert, akkor a vágyesetek nélkül való spontán kompenzáció olyan intenzív, robbanásszerű láncreakciót indíthat el, melynek harmonizáló hatását orvosunk, gyógyszerészünk és terapeutánk is elirigyelheti. Van csapda. Persze, hogy van. Túlkompenzált életünk a vágyeseteket valóságos hiedelemvilággá duzzasztja, mire a jó helyen, a jó időben találkozunk egy ilyen emberrel. Addigra könnyen lehet, hogy van férjünk, feleségünk, vannak gyerekeink, félelmeink, túlkompenzáló barátaink. A félelem kinéz belőlünk, s a trójai falovat látja. Valamiért úgy hisszük, vágyesetekkel kompenzálni tisztább ügy. Pedig a falovat megdugni inkább szálkás ügy. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a félelem a tanulási folyamataink mellékterméke. A túlzott félelem semmivel sem jobb, mint a vágyesetekkel való túlkompenzálás. Ráadásul még erősítik is egymást. Idővel a bátorság, ami természetes, velünk született kondíciónk, az élet egyik-másik területén elért kudarcaink kompenzáló vágyesetévé válva erődemonstrációvá aljasul. Ugye tudod, mi a félelem bére? Bizonyosság. A halál meg az adók. Fizetünk, és meghalunk. Vágyesetek közt élni, akciós hitelre, az meg a karma. A következő életünkben fizetjük a késedelmi kamatot. Ugye, most beszartál egy kicsit? Ne feledd, nem ihatunk mindig tequilát, hogy fájjon."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése