komolyan úgy éreztem,mintha kitéptek volna belőlem egy darabot..
hiába hívogattuk,nyoma sem volt sehol..
nem volt más megoldás..irány a cicakommandós nénihez..
a mi utcánk egy külön kis cicamenyország,ahol annyi cica lakik,amennyit elképzelni sem bírsz(izé..hmm..mi is tettünk hozzá ezzel az 5 cicánkkal:D)
ebben az utcában lakik két néni,akik ha esik,ha fúj,végiglátogatják az utcában lakó cicákat,és megetetik őket..(ez egy nyaralóövezet,sokan hónapokig nem jönnek ki a házukhoz)..
órát lehet igazítani hozzájuk,mert mindig ugyanakkor,naponta kétszer elindulnak a kis elemózsiás szatyrukkal,nyomukban ezer cicával,és mindenkit név szerint szeretgetve,megetetik a sok éhes szájat..
(sosem kérdeztem,de valószínű,hogy a nyaralótulajdonosok ezt finanszírozzák nekik)..
én személy szerint imádom őket(szintén zenészek..állatbolondok,mint mi),és még a térdig érő hóban is képesek hétrétgörnyedve cicamenteni..
most sem kellett csalódnunk,cicanéni mindent tudott..
látta a kislányt,aki felvette az utcán a cicánkat,és elvitte valakihez több utcányira tőlünk..
mivel nem lettek még 'bemutatva' pamacsaink,így nem tudta senki,hogy a mieink(mondjuk akkor is..ez a pöttöm kislány miért van mindig egyedül az utcán,és miért visz csak úgy el egy cicát valahonnan szó nélkül..na mindegy..nem vagyunk egyformák)..
a néni útmutatása nyomán,és ancsa kitartásának köszönhetően(jó is ilyenkor egy harcos indigó a családban..szerintem lebontotta volna a fél falut,csakhogy megtalálja),kismaszat már reggel hazasétált ancsa karjaiban pislogva..
majdnem bekaptam a kis szöszmösz fejét..
tegnap tehát úgy feküdtem le,hogy nem volt nálam boldogtalanabb ember a földkerekén,de ma már újra minden kerek..
lehet újra babázni..
(és igen..fúúú..meg hűha..nálunk mindenki ágybacica..)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése