helyreigazítás..

tök igazságtalan vagyok,mert sokszor nem látok túl a fáradtságon,pedig történnek azért jó dolgok is ám..
alapvetően jó,és mindennapos,hogy például naponta többször is meg tudom ölelgetni és puszilgatni a lányokat úgy,hogy nem annyira tiltakoznak(kamaszokat szeretni reménytelen szerelem)..
és közben végig érzem,hogy szeretnek ők nagyon is,és elmúlik majd ez a hormonrobbant állapotuk,és akkor minden szép lesz és jó..galambok ülnek majd verebekhez,és ilyesmi..

jó az is,hogy nagyon szerethetem a kis négylábúinkat is..és őket olyankor is gyömöszölhetem,mikor épp senki nem ölelget..(és a cicák is hagyják magukat,pedig nem nagyon jellemző rájuk)..

nagyon jó az is,és szeretem,hogy bármit főzök,vagy készítek,elég csak kilépni az ajtón,és letépem a hozzávalókat..
télen is jó boszorkánykonyháskodni,na de azért friss gyógynövényekből készíteni valamit..na az az igazán nagyon jó..
úgy sorakoznak már a fűszeres üvegek a kamrapolcon,mint a lekvárok..
néha csak úgy álldogálok a hűs kamrában,és nézegetem a cimkéket..
enyém..
én ültettem,én gazoltam,én szedtem és szárítottam..
és én fogok velük gyógyítani is..
szeretemérzés..

jó az is,hogy bár tényleg halálosan leterhel ez az egész iskolásdi,meg évvégi hajtás a jó jegyekért,a vizsgákért..
na de mégiscsak az a tény,hogy van 3 különlegesen szép és okos lányom,akikre iszonyat mód büszke vagyok..
mert tanulnak ahogy tanulnak(egyébként ráadásul jól..katusnak csak akarnia kellene végre),de mindhármukról elmondhatom,hogy iszonyat jó fejek..
és ez a jampi kifejezés azt takarja,hogy ha nem én lennék a mamijuk,akkor is felkapnám rájuk a fejem..
mert valamilyenek..
nem szürke átlag kamaszok,hanem olvasott és tájékozott szines egyéniségek..
egész fiatalkoromban semmi mást nem akartam,csak különbözni,és nem beolvadni..(túl jól sikerült:D)..
a fiatalkori énem büszke lenne arra,akivé váltam..

most pedig érett fejjel arra vagyok büszke,hogy mindez öröklődött mindhárom lányomban..
szépek és különlegesek..
már csak ettől is jól érzem magam a bőrömben..