ancsával nagy egyetértésben szöszölgettünk a kertben egész délelőtt..
még mindig a gaz áll nyerésre a virágok,veteményes ellen,de van nekem még dugi időm erre a hétre,amikoris fordítok az arányokon..
paradicsompalántákat rejtettem ma szanaszét a kertben,majd mindenkit jól meglepek vele,mikor eljön az érés ideje..nini..itt is paradicsom..
örömömben,hogy földben túró kisvakond lehettem,mezítláb mászkáltam a fűben meg mindenhol,és heverésztem is a hátamon a fűben,míg a hangyák meg nem támadtak..
onnan földközelből éreztem meg azt is,hogy a csalános-rohasztós hordónak penetráns bűze van már..tehát beérett a biotrutyi,lehet locsolni szanaszét..
csokrokban szárad már a menta és az oregano,a kakukkfű nyírásakor majd beleharaptam a bokorba,és annyi tárkonyt kaptam zsuzsitól,hogy évekre el vagyunk látva..(a citromfüvet még dédelgetem,mert nagy terveim vannak vele szörpügyben)..
mást sem teszek,csak járok a szárításra kitett fűszerek között..és szimatolom őket szembehunyva..
lehetne például ez is a foglalkozásom a napon teregetésen kívül..fűszerszimatoló..
szeretném..
épp amikor elfáradtam,már jött is az ijesztő fekete felhő,de én azt sem utálom,mert olyan erős ózonillatot hozott magával(az éltető esőn kívül),hogy szinte csípte a bőrömet..
annyira nagyon imádom azt az illatot..felpörgeti bennem a reaktorokat..
mindig is közel állt hozzám a természet,bár ezt gyerekkoromban max azzal tudtam megoldani,hogy állandóan a margitszigeten lógtam kert híján,és a nyaraimat mindig a nagyim kertes házában töltöttem..
az aszfaltdzsungelben cseperedve még nem sejtettem,hogy szalmakalapos kisvakond leszek érett koromra(öreg a majdmegmondomki)..
ezt meg végképp nem gondoltam volna,hogy egyszer majd egy mézeskalács rönkház úrnője leszek,ahol csokrokban lóg a fűszernövény a konyhában,és virágillatúak a hajnalok..
bárhogy is van..bármi is lesz..
boldoggá tesz az,ahogy élhetek..
hála ezért annak,akit illet..
Itt is esik ma is, épp most közeleg valami nagyobb... legalább is a szele ilyesmit jelez.
VálaszTörlésNekem anyukám mondja, na lám, annak idején, mennyire nem értettem meg őt, mikor mások kertjeit bámulta és otthon állandóan kinn volt a sajátunkéban... Ma csak jót mosolyogtam azon, mikor Z. mesélte, hazafelé jövet a kerteket bámulta és melyik milyen és... Én is nézegetem, ha jövök-megyek. :-)