miket találtam..

mivel nem úgy általában a netes szörfölgetés ellenében írtam,amit írtam..

megemlíteném,hogy sok sok csodára azért épp itt találtam..

belefutottam egy olyan blogba,amit nem tudok nem ajánlani:

http://haerdekel.blog.hu/

soha jobb nyári szöszmötölős olvasnivalót..

(vágyaim listájára felkerültek a nagy kék lyukak is:D)

tehát azt mondanám,hogy mindenki keresgéljen bátran..

rengeteg szépséget rejt ez a világ..

csak fel kell fedeznünk..

azóta szeretném megnézni a mexikói vízalatti múzeumot,mióta ezeket a képeket láttam..

és nem ígérem,hogy nem fogok még itt lelkendezni hasonló dolgokról:))

megbánthatja-e valaki benned Istent?

Isteni önvalód kérdezi

 
Részlet Szepes Mária:
Az áldozat mágiája - Szakrális bevatásc. könyvéből

Le tudod-e küzdeni olyan ösztönzéseidet, amelyeket értelmed nem helyesel, de érzékeid mindenek fölött kívánnak?

Rájöttél-e már, hogy egy-egy fájdalmas megpróbáltatásod milyen fontos figyelmeztetést tartalmaz számodra?

Ha valakit élesen megbírálsz, eszedbe jut-e utána a „Tattuam asi" tétele, s az, hogy önmagad fölött mondtál ki ítéletet?

Ha tehetnéd, mire fordítanád időd túlnyomó részét?

Mennyi időt töltesz el naponta olyan dolgok elképzelésével, amelyek örömöt okoznak neked, s mennyi időt fordítasz megvalósításukra?

Rengeteg gyakorlati tanács, részletes utasítás birtokában megkísérled-e, hogy helyesen „varázsolj" életed minden vonatkozásában?

Rájöttél-e milyen célokat vonzol közel magadhoz tudattalan benső pozitúráiddal?

Ráébredtél-e már arra, hogy néha éppen fordított módon próbálod elérni céljaidat: érzéseid, gondolataid hevesen forgó centrifugájával inkább messzire taszítod, mint közel vonzod őket?

Ismered a mágia törvényeit, amelyek szerint az emberre saját indulatai, szimpátiái és antipátiái hatnak vissza: miféle fájdalmas üzenetet vagy őszinte emberszeretettől áthatott segítséget küldtél már önmagadnak ezen a módon, a mások felé sugárzó érzéseiddel?

Cserélsz-e naponta tudatosan, kevesebbel többet; feláldozod-e mulandó pillanataidat időtlen, szellemi örömeidért?

Tudod, hogy embertársaid szeretetét, elismerését csak kiváltani lehet, követelni soha; vigyázol-e arra, hogy magatartásoddal mindig harmonikus pszichikai húrokat érints meg környezetedben?

„Gondolkozni annyi, mint mágiát gyakorolni". Vigyázol-e rá, hogy agyadban ne uralkodjanak el indulatok, félelmek ártalmas varázsigéi?

Felcserélted-e már magadban az én és a Te sorrendjét?

Rátekintettél-e már önmagadra környezeted csillagainak szemszögéből?

Milyen konzekvenciákat viszel át innen következő inkarnációdba?

Képes vagy-e arra, hogy embertársaidat is az önmagadra alkalmazott mértékkel mérd?

Rájöttél-e mostani inkarnációd legfontosabb feladataira?

Alkalmaztad-e már az inkarnáció karakterológiát önmagadra, rokonaidra, barátaidra, munkatársaidra és esetleges ellenségeidre?

Megfejtetted-e már, hogy tehetségeid és gyengeségeid mire sürgetnek?

Alkalmazod-e kedélyéleted és energiáid síkján a mágikus pszichokémia módszerét, a kiegyenlítés tudományát?

Megkísérelted-e már karmád szublimálását a mentális alkímia operációival?

Vigyázol-e arra, hogy bizonyos szorongásaiddal ne válj félelmed tárgyainak mágnesévé?

Amibe görcsösen belekapaszkodunk, azt elveszítjük, s csak az a miénk, amit oda tudunk adni. Bizonyos tudattalanul görcsös pozitúráidban megpróbálod-e alkalmazni a mágiának ezt a törvényét?

Oda tudod-e adni másoknak azt, amit magadnak kívánsz?

Fel tudod-e áldozni kényelmedet és berögződött szokásaidat magasabb szellemi célokért?

Egy új inkarnációban milyen szülőket választanál magadnak?

Ha a földről kivonhatnád erőidet, melyik létszférában folytatnád egzisztenciádat?

Gyakorolod-e a magasabb megértés tudományát, amely egyre több rasztert von el az ember szeme elől?

Az álom a Bardó nyelve is, de ahhoz, hogy ott ne zuhanj bele veszélyes létcsapdákba, itt kellmegtanulnod tájékozódni a testté lett jelképek világában, mert magad is háromsíkú szimbólum vagy. Megtanultad-e már elolvasni álmaid fontos üzeneteit?

Mi tesz elégedettebbé: ha jogaidnak sikerül érvényt szerezned, vagy ha kötelességedet teljesíted?

Melyik időkategóriában tartózkodsz legtöbbet: a múltban? Jelenben? Jövőben?

A történelem előtti és a történelmi múlt melyik korszaka taszít és vonz legerősebben?

Melyik praxisfajtához érzel tehetséget magadban?

Az okkult tudomány művészet és filozófa melyik fakultása érdekel legjobban?

Melyik hivatás az, amelynek érzésed szerint egy egész inkarnációt tudnál szentelni? (Pl. zene, képzőművészet, színészet, írás, tanulás, orvostudomány stb.)

Mit gondolsz, milyen holnapi létformát építesz magadnak mai életeddel?

Ha megismételnéd jelen inkarnációdat, milyen körülményeket és embereket rekesztenél ki belőle?

Felismerted, s átélted-e már mélyen, mit jelent számodra és mire kötelez a „Tat tuam asi" tétele? (Te is én vagyok, Te is Az vagy Te is Isten vagy.)

Megteremtetted-e már az összeköttetést benső Mestereddel?

Meg tudod-e teremteni magadban azt a benső csendet, amelyben a Hierarchiák hangja elhatol hozzád?

Megkísérelted-e már a jelenben hozott áldozataiddal feloldani múltad egyes kötéseit és átalakítani jövődet?

Meditáltál-e már rajta, mit jelentenek számodra a gyakorlatban a morál és mágia kezedben lévő kulcsai?

Elcserélnéd-e sorsodat valakivel, aki világi sikerben és gazdagságban él?

Ki érdekel, ki vonz és ki taszít leginkább a történelem nagy alakjai közül?

Milyen formában és milyen új nómenklatúrával támadt fel az ősi szimbólumnyelv a modern tudományban?

Milyen analógiákkal támasztja alá a modern biológia a reinkarnáció törvényét?

A hermetikus filozófiának azt a törekvését, hogy a vallást a tudománnyal és a művészettel egyesítse, milyen tudományágak kezdik ma követni?

Az Analógiák Tanának ősi tétele milyen szerepet játszik a modern tudományban?

Hol és milyen formában támadtak fel ma az antik misztériumok?

Milyen formában kelnek életre az ősi asztrozófiaigazságai a modern tudományban?

Milyen jelenségek mutatják korunkban a Harmadik Szem újjászületését?

A modern fizika úttörői milyen formában kanyarodnak vissza az anyag misztériumának ősi koncepcióihoz?

Hány területen igazolja a modern, gyakorlati tudomány az Alkímia tételeit?

Milyen gyógy- és tápszerekben közeledik a mai orvostudomány az Alkímia „Életelixírjéhez"?

Melyik modern tudományág igazolja leginkább a kabbalisztikus Kozmogónia koncepcióit? (AdamKadmon)

Mit gondolsz, e létforma börtönének miért a Te és miért nem az Én a nyitóformulája?

Eltaláltad-e már néha egy-egy ember titkos kódját, akihez e rejtett kulcs nélkül senki sem tudott hozzáférni?

Tudod-e, hogy jellemismeret nélkül éppúgy nem juthatsz közel egy emberhez, ahogy egy házba nem juthatsz be a falon át?

Megfigyelted-e már embertársaidnál, milyen vastagon párnázott cella egy teljesen zárt egocentrum? Egyetlen hang nem hatolhat át rajta - de a benne sínylődő lényhez sem jut el a körülötte áramló sokszínű világ valósága. Be tudtál-e már lépni isteni gyógyítóként egy-egy ilyen cellába?

Tudod-e, hogy minden funkcionális neurózis nyílt harc meghirdetése a benned élő isteni és mélységi erők között? Annyit jelent, hogy a „Küszöb Őre" már nem tudja takarni magát. Megjelent, védekező állásba szorult, s te megismerésed szattvikus fegyverével hamarosan leszámolhatsz vele.

Tudod-e, hogy fizikai tested anyagi hatások és egymással viaskodó csillagok küzdőtere, de ennek a háborúnak mindig van egy területen kívüli menedéke: lényed isteni magja? Ha Hozzá menekülsz, semmi és senki nem tehet kárt benned többé!

Egy-egy metafizikai élmény az örökkévalóság-tudat felvillanása benned. Érezted-e már, hogy valójában védett és sebezhetetlen vagy? Mikor kishitűség próbál eluralkodni rajtad, miért nem idézed fel e villámfény mindent megvilágító bizonyosságát?

Megtanultál-e már az emberi szavak mögé figyelni, anélkül, hogy ítéletedet bizalmatlanság vagy szubjektív feltételezések átszínezték volna?

Használod-e a benned élő szimbolikus logika csalhatatlan módszerét kötéseid feloldására, sorsod és az emberi természet megismerésére?

Rájöttél-e már, hogy minél erősebben, fájdalmasabban érint valami, annál bizonyosabb, hogy olyan gócot tapintottál ki, amelyet fel kell oldanod megismerésed szellemi antibiotikumával?

Tudod-e, hogy nem szövegezhetsz meg egyetlen olyan ítéletet vagy kívánságot sem, ami ugyanolyan tartalommal vissza ne hatna rád ?

Tudod-e, hogy ha valaki igazságtalan hozzád, alantas indokból durva támadást intéz ellened, fellángoló haragod mágnessé válik, lényedbe vonzza e mérget, s addig konzerválja ott, míg ki nem alszik benned a sérelem gyulladása?

Mit gondolsz, mi helyesebb, ha fájdalmas sérelmeken rágódsz, vagy képzeletedet, érzéseidet inkább jó és igaz dolgok megvalósulására összpontosítod?

Megbánthatja-e valaki benned Istent?

Rájöttél-e már, ha egy emberen segíteni akarsz, először mennyire passzívvá, személytelenné kell válnod, hogymeglásd és hallani tudd valódi állapotát, azt, hogy mire van szüksége és milyen módon képes elfogadni tőledéletmentő gyógyszerét?

Ugye nem jutna eszedbe forgó fogaskerék küllői közé dugni a kezed? Az emberek pedig gyakran ilyen, önmaguk körül forgó, érzéketlen robotok. Mikor megsebesülsz általuk, nem gondoltál még arra, hogy esetleg Te végeztél irányukba vigyázatlan mozdulatot?

Ugye tapasztaltad már, mennyire megkönnyíti környezeteddel való viszonyodat, ha legalább annyi mentséget keresel hibáikra, mint amennyit saját gyengéseidre találsz?

Tudod-e, hogy a csillagok csak annak felelnek őszintén, aki jól kérdezi őket?

Észrevetted-e, hogy sohasem egyensúlyi állapotban kell vizsgáznod nagy morális tételekből, hanem kellemetlen provokációk között? Mit gondolsz, mennyiben függ ez össze az orvos provokáló oltásaival?

Mit gondolsz, miért mondta Krisztus, hogy áldjátok azokat, akik titeket átkoznak?

Kerültél-e már olyan helyzetbe a krisztusi felszólítást követve, hogy mikor megütöttek, odatartottad a másik arcod?

Tudtál-e megbocsátani személyes sérelmeket nemhétszer hanem hetvenhétszer, ahogy a Messiás kívánja követőitől?

Hányszor tapasztaltad már nehéz helyzetekben, hogy nem azt mondod, amire készültél, hanem láthatatlan sugalmazók üzennek általad? S ha így van, engeded-e eluralkodni magadban a szorongó kishitűséget néha, sorsszerű helytállások előtt?

Hányszor tapasztaltad már, hogy látszólag kiúttalan helyzetekben váratlan megoldás nyílt meg előtted? E védelem nélkül sokszor felőröltek volna beavatásod próbáinak veszélyei. Miért nem bízol jobban benső vezetőd irányításában?

Tudod-e, hogy az emberlét két legnagyobb megpróbáltatása a testi szenvedés és a képzelet kínzókamrája? A fizikai fájdalmat enyhíteni tudja az orvostudomány. Saját képzeleted hóhérait kinek kell ártalmatlanná tenni és miféle fegyverekkel?

Úgy érzed néha, a transzcendens Út lehetetlent kíván tőled? Nem tudod, hogy minden nagy mű és nagy eredmény a lehetetlen legyőzésén át vezet emberi korlátokon és csillagokon túlra?

Meditáltál-e már azon, hogy a lehetetlen éppannyira paradox gondolat, mint a halál fogalma? Agyunkban nem bukkanhat fel olyan képzet, ami ne volna igaz és lehetséges valahol. És mi él elpusztíthatatlanabbul az emberiség legnagyobb szellemeinek tanításaiban, mint a halhatatlanság ideája?

Miért nem hallgatsz minden nehéz helyzetben jó ösztönzésedre, ami arra sürget, hogy sohase add fel a csodálkozást életed csodái fölött?

Racionális számítgatások; öngyötrő kétségek között, mikor már mindent megtettél, amit tehettél, s a döntés nem a Te kezedben van, miért nem bízod magad a csodára, ami annyiszor megvalósította sorsodban a lehetetlent is?

Rájöttél-e arra, hogy csalódásaid nagy része helytelen várakozás volt, s eredményeid, örömeid legtöbbször szerény alázatodból születtek?

Hányszor csodálkoztál rajta, adományaid, áldozataid milyen mágneses természetűek, önmaguk hatványát vonzzák sorsodba? Nem gondolod, hogy e felismerés a mágia egyik legnagyobb titkát adta a kezedbe?

Hányszor csaltak meg mulandó dolgokba vetett reményeid? És Isten hányszor ajándékozott meg halhatatlan reménnyel, mikor semmi mást nem kívántál, az Ő személytelen békességén kívül?

Mit gondolsz, miért érzel fokozódó sürgetést, hogy erőidet visszavond kevésbé fontos dolgok kötéseiből, és figyelmedet az egyedül lényeges nagy cél, az igaz Út felé fordítsd?

Észrevetted-e már, hogy a fák sohasem harcolnak? Észrevetted-e, hogy csak az emberi szó állíthat valótlant, az emberi magatartás mindig leleplezi önmagát? Miért nem szemléled az embereket úgy ahogy a fákat; szavaik mögött lényük szimbólumbeszédét figyelve?

Megpróbáltad-e már környezetedet a csillagok szemével társcsillagokként figyelni? Lefordítottad-e civilizációjuk sajátos nyelvére saját kultúrád rejtjeleit?

Mit gondolsz, felfedezhette volna-e az emberi agy a röntgent, ha saját lényében nem élne a képesség rá, hogy az anyagot átvilágítva megpillanthassa annak rejtett folyamatait?

Gondolkoztál-e rajta, mi teszi a szavakat varázsszavakká, amelyek kötnek és oldanak? Érezted-e már szavak érintését, amelyek simogattak, gyógyítottak, vigasztaltak, talajt csúsztattak a lábad alá - és tapasztaltad-e a szavak sebző, égető, jéggé dermesztő hatását, s azt, hogy olyan súlyosak néha, mint a föld egész terhe? Ugye tudod mennyire kell vigyáznod minden kiejtett szavadra?

Miért nem állítasz fel mindig az adott pillanatra vonatkozó, jó terveket, amelyben éppen élsz, tekintet nélkül arra, mi volt e pillanat előtt és mi lesz utána? Miért nem szabadítod meg képzeletedet a múlt és jövő terheitől, mikor egyik fölött sincs már, vagy még hatalmad? Csak a jelen a tiéd. A jelen léted egyetlen realitása, amelyet formálni tudsz. Nem tudtad?

Az értelem olyan mint a Hold. Az isteni Önvaló fényét sugározza, mint a Hold a Napét. Ha tehát az isteni Önvaló felfénylik, feleslegessé válik az értelem (ráció) - mondja Rámakrisna. Tudod-e, hogy ez az isteni napkelte már ott feszül éjszakád árnyai mögött?

Gyakorolod-e a karmaösszevonás céljából kreativideamagok kibontakoztatásának mágiáját? Tisztában vagy-e vele egész életedre kiható meggyőződéssel, hogy az okkult praxis műalkotása életsorozatok szenvedését teszi fölöslegessé?

Rá tudsz-e már úgy pillantani a körülötted lévő életjelenségekre és saját sorsodra is, hogy meglátod bennük isteni Önvalód szimbolikus üzenetét? Sikerül-e megfejtened különböző karakterek és saját karmád hieroglifáit? E felismerések mennyiben befolyásolják velük kapcsolatos magatartásodat?

Érzed-e magadban az „új dimenzió" érzékszerveinekvitalizálódását? Fel tudod-e mérni új fogalmak, ismeretek, nézőpontok megismerő képességek gyakorlati hatását? Összehasonlítod-e, hogy mostani inkarnációd évtizedei alatt, tudatod milyen kiterjedésekkel bővült?

Figyelemmel kíséred-e az időtlen hagyományok és a modern tudomány rohamosan kibontakozó eredményeinek analógiáit? Látod-e hol érnek össze az egykori természetlátás és a mai „pszichedélikus" szemlélet kiterjedései? Tudatosítod-e magadban észlelésmódod egyre mélyebb és magasabb rezgéseit?

Képzeletéleted milyen hatással volt eddig sorsodra? Hogy befolyásolta közérzetedet? Milyen szerepe volt döntéseidben? Megtanultad-e irányítani imaginációsenergiáidat, vagy azok irányítanak téged?

Miféle gondolataid, vágyaid, félelmeid valósultak meg eddig szándékod ellenére, pusztán azért, mert ösztönösen olyan intenzitással exponáltál, hogy ez azasztromentális fogantatás megtestesítette fantazmáidat. Gyakorlod-e az okkult praxis fegyelmével pozitív áramok közelvonzásának mágiáját?

Tudod-e, mire kötelez az, hogy a nem mindennapi utat választottad?

Ismered-e a különbséget az elkülönült, szubjektív magány és az életjelenségeivel való együttlét között? Gondolkoztál-e rajta honnan ered és hová vezet az egyik, s mi az értelme a másiknak? Volt-e már részed személytelen extázisban?

Tudod-e, miért fontosabb a megkülönböztetés jógája, mint a cselekvésé? Próbálsz-e úrrá lenni vonzalmaid és ellenszenveid elementáris árama fölött?

Szimpátiád és ellenszenveid érvényesítésében milyen szerepe van a kritikának és a mindent megértő szeretetnek?

Gyakorolod-e a kiegyenlítődés mágiáját önmagadban éppúgy, mint környezetedben?

Mivel embernek születtél, jogod van gyengeségedhez. Okod van rá, hogy aggódj, vagy sírj, ha bánat ér. Krisztus is sírt a Getsemáne-kertben. Te azonban már tudod, hogy a Megváltó halhatatlan, s benned él. Soha többé nem feledkezhetsz meg arról, hogy létformád nehézségei nem mások a földbe vetett mag vergődésénél, az anyag sűrű, fullasztó mélységében azért, hogy a fényben kibontakozhasson. Miért nem szemléled valamennyi veszteségedet, megpróbáltatásodat a feltámadás bizonyosságával?

A világ olyan körülötted, amilyenné magad alakítod. Miért nem használod a természet örök megújulásának derűs fényeit és színeit világod díszleteinek kialakításához?

Tudod-e, hogy létformád valamennyi nehézsége nem egyéb földbe vetett magnál, amely azért került az anyag sötét zárlatába, hogy odafönt a fényben kibontakozzék és égi gyümölcsöt teremjen veled, hogy magadat másokon, saját igazi érdekedet embertársaidért hozott áldozatokon át közelítheted meg legjobban??

Miért nem hívod meg Krisztust csodálatos halászatra tudattalanod tengerében? Ő átvilágítja, lecsendesíti a mélységek viharait, s megtanít járni a vízen."

tiszta szó..

érzem magamban a késztetést,hogy keressem a következő lépést..

megszállottként szörfölgetek a neten mostanában,hátha..

most jöttem csak rá,hogy elképesztően sok ezoterikus írás kering mindenhol..

megszámlálhatatlan oldal mazsolázgat ebben a témában..

és most ébredtem csak rá igazán,hogy ezek nagyrésze mennyire nincs köszönőviszonyban sem a lényeggel..

mivel már nem először jártam úgy,hogy csillapíthatatlan fejgörcsöt kaptam egy egy ilyen kutakodás után,most már egészen biztos vagyok benne,hogy ezek nagyrésze csapdaként működik..

és ahogy egyre több a magát spirituális köntösbe bújtató ártó szándék(mindenkit óvatosságra intenék),úgy egyre több az ilyen halászgató honlap is..

igyekszem pedig körültekintő lenni,nemcsak az emberekkel szemben(hemzsegnek az önjelölt csodatevők),hanem mindennemű írott szóval szemben is..

biztos vagyok abban,hogy a számomra lényeges információk és emberek el fognak jutni hozzám..

addig viszont maradok a tiszta szónál..

és ez számomra most SZEPES MÁRIA..

minden szava arany..

minden gondolata repít..

és ahogy utam elején Müller Péter,most ő kíséri lépteim..

Isten tenyerére ülteti az értőket..

"Az én Istenem a régi gyermekidőben a Föld felett függő, csillagos kulisszák mögött lakott; hosszú, vattás szakálla volt, és trónuson ült. Unalmas, távoli öregúrnak tűnt előttem, akivel egyszer, ha meghaltam, vétkeim miatt esetleg kínos ügyeim lesznek. Fiatal koromban egyszerre izgatni kezdett valódi kiléte... Körültapogattam, megmértem, arcába néztem. Rájöttem: hozzám hasonlít. Tökéletlen, véges és tehetetlen, mint én vagyok... Valahol bent bolyong testetlenül, körvonalak nélkül, megfoghatatlanul, egészen mélyen. Nincs hangja, csak impulzusai vannak, amelyek a gondolat küszöbéig érnek, mégis több minden gondolatnál és szónál, több a látható formavilágnál, amely körülvesz, a káprázatoknál és fájdalmaknál, a félelemnél és a halálnál. Több mindennél, amit ismerek, és ami megismerhető."

miért érdemes?

Szonjuska csuklójára felkerült az első karszalag(ancsáé bezzeg már kész koncertmúzeum)..

elvitte a 'nagy' a 'kicsit' lazulni hétvégén..(ááá..dehogy zabszem..aggódtam 3 helyett perszehogy)..

az én kicsi babám már hetek óta készült rá,és majd megzabáltam,mennyire várta..

valami világveleje fesztivál keretében tombolták végig a hiperkarma visszatérését,és a 30y-t..

ha nem egyezne a zenei ízlésünk ennyire a lányokkal,akkor is vártam volna a beszámolójukat..

hiszen tudomén,hogy az első hangrobbanás,ami egy koncerten felszakítja az idegeidet,az még mamunakahamut korodban is ott lesz a top 10-ben..

szeretem,hogy olyasmikért rajonganak,amiket én is sokra tartok..

szeretem,hogy szeretik,ha a zene nem csak zene,hanem irodalom is..(én modern költészetként imádom a dalszövegeiket)..

én még Cseh Tamáson és LGT-n cseperedtem agyilag,nekik már hiperkarma és 30y jut..

és ez sem kevesebb..

amúgy pedig kertészkedem ezerrel,amikor csak időm engedi(megszállottan virágozom tele magam körül a házat,kertet,teraszt),és az egyre gyarapodó fűszernövényeink hasznosításán töröm a fejem..

nemcsak krémek gyártására használom már őket a főzésen kívül,hanem feltétlenül kipróbálom a ma olvasott citromfűszörpöt is..

ha lenne két életem,az egyiket biztosan reggeltől estig azzal tölteném,hogy kihasználnám biokozmetikai tudásomat,és ezerféle csuda dolgot gyártanék a kertben fellelhető virágokból,gyógyfüvekből..

épp ancsának meséltem,hogy nem véletlen a tárgyi tudásom a témában(az azóta elvégzett iskolák ellenére),valahol megszállottságot jelez,hogy nekem tizenévesen nemcsak a művészeti folyóiratok jártak,hanem a kertészet-szőlészet is:D

pont ez a két dolog,ami a mai napig lefegyverzi az elmém és a lelkem..

a művészetek ihletett varázslata,és az Isten alkotta természet minden élő csodája..

mert lehet élni művészet,és fák-virágok-állatok nélkül..

de minek..

angelit..

sokféle ásvánnyal van dolgom a munkám kapcsán,és egyszerűen rajongok értük..

nem csak a gyógyításnál szívügyem,egészen egyszerűen megszállottan gyűjtöm is őket..

néha álmomban jön a sugallat,éppen mire van szükségem(legutóbb holdköveket folyattam ki az ujjaim között álmomban..azóta már ott is őriznek az éjjeliszekrényemen)..

néha egészen egyszerűen konkrét információkat kapok vadidegenektől(és mint tudjuk,sosem érkeznek emberek és információk véletlenül)..

van,hogy ráérzésre választok,és van,hogy az ásvány választ engem..

sokéve már,hogy szerettem volna egy ásványangyalmedált a nyakamba..

(van pedig már néhány angyal rajtam a tündéremen és keresztemen kívül)..

vettem is egyet hegyikristályból,de két nap alatt leszakadt rólam..

mikor már sokadszorra ragasztottam meg,értettem végre meg..

nem ő kell a nyakamba..(azóta a tárcámban őriz)..

tudtam..biztos voltam benne,hogy megtalál az én angyalom..

és amikor egyszer betévedtem egy ásványboltba(mily meglepő helyekre tévedek:D),akkor rögtön megszólított..

gőzöm sem volt,miből van,mit jelent..

kiválasztott magának..

ahogy az ásványok mindig teszik..ha megfelelő érzékenységgel fordulunk feléjük..

ez az angyal egy angelit nevű ásványból van..

az angyalok kövéből..

és bár sokéve már,hogy éjjel nappal a nyakamban lóg,kitart mellettem..

mert ő az én kövem..

íme,így néz ki az angelit:

ANGELIT

"Magyar neve angyalkő, a hiedelem szerint segít kapcsolatba kerülni az angyali szférával.

A halványkék színű angelit kő az ötödik (torok) csakrához kötődik, a kommunikációért felelős.

Az angelit, másnéven angyalkő nagyerejű gyógyító kő.

A legjobb segítség abban, hogy elérjük a belső békességet és nyugalmat.
Ez a kő kiválóan segíti belső tudatosságunkat.

Nemrégiben fedezték fel ezt az ásványt.

Az angelit - ahogy neve is sugallja - nagyon spirituális kő. Úgy tartják megkönnyíti a kapcsolatba lépést az angyali szférával, segít az asztálutazásoknál és erősíti a telepatikus kapcsolatokat.


Ez a kő teli van részvéttel, szeretettel, kedvességgel, finomsággal és mély békével.
Már a szemnek is felüdítő látvány és ha kézbe vesszük valósággal érezzük a belőle áradó végtelen békét és nyugalmat.

Szellemi hatásai:

Segíti a kommunikációt, a kapcsolatépítést. Megkönnyíti a kapcsolatfelvételt az angyalokkal, és más szellemi segítőkkel. Nagy segítséget nyújt a belső harmónia, a külső és belső béke, egyensúly eléréseben is. Nagyon jó hatással van depresszió esetén is, szinte simogatja a fáradt, szomorú lelket. Különösen ajánlott az angelit marokkő vagy az angelitből készült ékszer viselése azokon a napokon amikor úgy érezzük, minden rosszul sül el. Mintha simogató kéz vigasztalna, olyan hatást fejt ki ez a kedves, szeretetteljes kő. "

tenger..

ez a nyár a víztelenség és fáradtság nyara lesz..

egy nap szabim sem maradt az évre(jól elbetegeskedtem mindet),így lassan már füstölőillatú a bőröm is,annyi időt töltök a boltban..

helyettesítek is annyit,amennyit csak tudok(átkos pénztelenség),így most is egész héten bent vagyok reggeltől estig..

valahogy tompult fáradtságban rohannak át rajtam a napok a hetek..

a mindig fázom érzést néha néha töri csak meg egy egy hőgutás nap..(hová lett az a 3 hónapig tartó,megbízhatóan nyárnak kinéző nyár?)..

miértis alszom én nyáron a macis meleg téli flanel pizsamámban?

igen..tudom..

az a tengerbe merülős,parton szétsülős nyaralás feeling hiányzik nagyon de nagyon..

ezermegegy éve már,hogy nem volt sós víz a számban(max a himalája sós kádban fürdésnél)..

nem pontosan tudnám diagnosztizálni,hogy mi az,amiért engem csak az a világ tud kilúgozni..

itthoni keretek között is igyekszem magamnak visszecsempészni valamit abból a mediterrán világból..

és kicsit ott is vagyok,mikor belefúrom az arcom a nagy cserép bazsalikomomba..

sokáig szuszogok benne..mennyei illat..

olyankor,ha becsukom a szemem,már majdnem teljes a varázslat..

és amikor sikerül,a nappal is szerelmeskedem kicsit,és feloldódom a forróságában..

sajnos egy dolgot nem helyettesíthet semmi..

hiányzik a tenger..

végtelenül szomorú..

az úgy van a rossz gondolatokkal,hogy leküzdhetetlenek bizonyos határon túl..

olyanok,mint valami ízetlen nagy rágógombóc,amit jóideje forgatsz már a szádban,és még mindig ott van..egyre keményedve..

majd megfojtva..

aztán egyszer csak nagy levegőt veszel,és kiköpöd..

engem így fojtogat tegnap óta valami,és úgy döntöttem..kiköpöm..

könnyebb lessz nélküle..

az alaptörténet lehetne egy normális vasárnapi apukás sztori is,de hát nálunk az ilyesmi nem játszik..

az exem gyakorlatilag évek óta le sem szarja az első alomból származó lányait(drága mucifülűimet)..

aminek oka lehet az apai ösztön hiánya,avagy az új leánygyermek születése az új kapcsolatból..ki tudja..

a lényeg végülis az,hogy szorítva érezvén magát a gyámhivatal és minden egyéb hivatalok által,elhívta a lányokat nyaralni..

igen meglepődtem volna,ha nem jöttem volna rá időben,mire megy a játék..

a két nagy rutinból hárította az ajánlatot(nekik már megvan a maguk természetes védekező ösztönük)..

kicsi szonja babám még túl ártatlan ahhoz,hogy átlásson az ilyen típusú játszmákon és embereken..

nagy várakozással készült a balatonparti jurtábanalvós 4 napra..

legnagyobb szomorúságomra azt kell mondanom(és talán ezért fojtogat ennyire),hogy elvesztette ő is a hímport a szárnyairól..

tegnap este sírva jött haza a "nyaralásból"..

fázva,reszketve,kisírt szemekkel esett be az ajtón..

'drága' apja egyszerűen buszra rakta este..

mikor gyorssegélyként bedörgölt egy tál meleg ételt,és egy kancsó forró teát,akkor beszélt csak arról,hogy mi bántja..

megölelgetett..hosszan..hüppögve..

'senki nem szeretett 4 napig'..szuszogta..

'tudod mami,most jöttem csak rá,hogy apa nem szeret engem..csak borit szereti..(ő az új tesó)..'

aztán kibuktak belőle a részletek is..

hogy már első nap haza szeretett volna jönni(persze csendben tűrt..anyja lánya)..

katus néhány éve egy hasonló szituációban felült az első vonatra,és hazajött..:D

hogy a társaságban lévő idegen anyuka vett neki fagyit és palacsintát..(gondolom,milyen lehetett a 'szeretetteljes apai gondoskodás',ha már másoknak is szemet szúrt..)

hogy kiránduláshoz gondosan bekészítették a szendvicseket maguknak és az új gyereknek..szonjuskának nem..

ő nézhette éhesen,ahogy mások esznek..

egészen egyszerűen nem is találok magyarázatot minderre..

hiszen senkit nem lehet arra kényszeríteni,hogy szeresse a gyerekeit..(abbéli meggyőződésem,hogy ez természetes emberi ösztön..ez megismerve az exemet felülíródott)..

soha nem tiltottam tőle a lányokat,valahogy abban reménykedve,hogy egyszercsak kialakul közöttük valamiféle normálisnak mondható szülő-gyerek kapcsolat..

hiú ábránd volt..

nincs fogalma a vérszerinti apjuknak semmiről velük kapcsolatban..

nem ismeri őket..

nincs is szándékában megismerni a gyerekeit..

és sok sok mindent meg tudok bocsátani,amit ellenem vétett..

azonban azt,hogy a gyerekeitől nemcsak az emberhez méltó élet lehetőségét veszi el,de azt a rózsaszín álmot is,hogy az 'apám szeret engem'..

ezt olyan nehéz megemésztenem..

ancsa és katus már gyűrődött annyit az életben,hogy ezt is betehették a nagy zsákba a vállukon..(pakolt rájuk is az élet rendesen)..

szonjuskám nagyon kisgyerek még lélekben,és nagyon sérülékeny..

tiszta szív és szeretet az a kislány..

tudom,hogy a benne lévő fájdalom kis részét öntötte csak most rám..

az igazi..a lényeg..eltemetve maradt benne mélyen..(pont úgy működik,ahogy én)..

nem tudom,hogy egy felnőttkori pszichoanalízis húzza-e majd ki belőle egyszer,vagy valahol máshol bukkan majd elő..

de azt tudva tudom,hogy olyan sebet kapott most,ami csak felszínesen gyógyul..

mélyen szántott,és sok mindent elvett tőle..

elsősorban a gondtalan,védett gyerekkort..

hiszen az bántotta,akiben megbízott..

drága kicsi babám..

így kellett felnőtté válnia..

tehetetlenül..

hullámvasút az életem...

gondolkodtam rajta,hogy vajon megírjam-e,hogy mi történik éppen bennem,körülöttem,de miértisne?

bizonyítottan terápiás hatása van annak,ha jól kipuffoghatom magam valahol..

az események alakulása erősen zuhanó szakaszba került..

az exem ma felbukkant,és gyakorlatilag burkoltan megfenyegetett,hogy nem látok egy fillért sem,ha nem hagyok fel ezzel a végrehajtós,hivatalokba szaladgálós tempómmal..

(mihez képest is nem kapok egy fillért sem?

az évek óta nem fizetett gyerektartáshoz képest?

hát lerakom a hajam komolyan)

azt felháborodva kérdezte,hogy mennyit is keresek én,hogy ilyen katasztrofális anyagi helyzetbe kerültünk..

ad1..mi a retkes fene köze van hozzá?

ad2..igen..tényleg..

        még csak reggeltől estig dolgozom..

        végülis éjszakánként még elmehetnék vagont rakodni:(

tudom..

nem én vagyok ma az egyedüli az országban,aki véres csíkokat hagyva maga után húzza a beleit,mégsem jut egyről a kettőre..

igen..

tudom,hogy most mindenkinek nehéz..

azt is tudom,hogy az én hibám/elmebetegség határát súroló bizalmam/,hogy nem volt ügyvédem(vele ellentétben) a válópernél,sőt el sem mentem..otthon iratta velem alá a papírokat..

"ez csak egy formaság úgyis..nem számít..rám mindig számíthattok"

aha..ja..

tisztán látszik..

mindenkinek meg kell fizetnie a tanulópénzt..

én most fizetek éppen azért,mert mindenkiben megbízom feltétel nélkül(naja..halálra vagyok ítélve ezzel a mentalitással..P.mindig mondta..)

és Istenemre egyáltalán nem is derogál a sok munka..

egyetlen dolgot sajnálok azonban nagyon..

hogy hibásnak érzem magam azért,mert miattam szívnak most a lányok is..

a nincs  -gyümölcs-túrórudi-szörp,vagy fagyi-na többiről már ne is beszéljünk- vergődés őket érinti leginkább..

hogy utólag még van-e módom lehetőségem,hogy kivonszoljam magunkat a gödörből,és letudjam a bennem dübörgő indulatokat..(szeretném néha foggal széttépni az exem kicsi cafatokra)..

nem tudom..

azt tudom,hogy túl sokszor löknek be mostanában egyre mélyebb gödrökbe,és ez,hogy ma még az exem is rászart a fejemre..

na ez nem kellett volna..

tapossuk csak a szelídeket,éljenek a csalók..

hát gratulálok:(

a hivatalos szervek pedig semmit sem tesznek..

nahát,hogy lucia szavaival éljek..

ezért tart itt ez az ország..

pitypangosrepülős..

mivel szorongásos tüneteim vannak attól,hogy negatív bejegyzés domborodik utolsónak(hol puffognék,ha nem itt)..

ezért szokás szerint aludtam egyet a mérgemre,és máris csak a pozitívumokat látom magam előtt..

szonjuska hiperkarma idézetet írt ballagásra a táblára,és még a tanári szűrőn is átment vele(jóóóó fej ez a kiscsaj,nem vitás)..

úgy egyáltalán is azt gondolom,hogy úgy kinézetre meg mindenhogyan,olyan gyerek,aki minden,csak nem semmilyen..

könyvtárba jár(na ez sem cool pedig mostanában),jól tanul,okos..és ez az underground öltözködési stílusa nekem nagyon bejövős..

katus megúszta az évet bukás nélkül..ezerszeres hurrá és örömkönnyek..

ja..és jött a boltba henna,úgyhogy ezen a nyáron kipingálom a csajokat,velem az élen(imádomimádom hennaőrület)..

az újonnan felfedezett vadcseresznye füstölő meg egyszerűen harapnivaló..

és úgy általában is azt gondolom,hogy nem adom át magam a szomorúságnak..

merthogy nincs miért..

ami gond,az arra való,hogy majd megoldódjon..

és ahogy kata írta ma sms-ben..helló nyár..

na valahogy így:D

pitypangosrepülős..szonjaörül

nyígok..

ez most színtiszta nyígás lesz,úgyhogy,ha kerülöd az ilyesmit,sürgősen ikszeld ki..

mivel az élet valójában egy lotyó( de szívesen használnék itt valami sokkal durvábbat)..

ezért nem sokáig hagyott lebegni ebben a 'de jó,hogy mégsem vagyok rákos' eufóriában..

évek óta tart a vergődésem a volt férjem szemétségei miatt(ha felsorolnám talán hihetetlennek is tűnne),bár azt hiszem arról már zümmögtem valamit,hogy terhesen hagyott magamra 2 pici gyerekkel,majd eladta fejünk felöl a házat..és persze egy fillér gyerektartást sem fizet..

nem is tartom itt most fontosnak,hogy telefröcsögjem a naplómat,hiszen minden düh negatív energiája engem húz le..

inkább csak azt említeném itt meg(hátha valakinek okulásul szolgálhat),hogy egyetlen pillanatig se higyje azt,hogy bárhol,bármilyen hivatalos fórumot érdekel majd a gyerekek sorsa..

én ezek alatt az évek alatt végigjártam az összes létező hivatalt,aláztam meg mélységesen magam többször is aktakukac papírtologatók előtt(érdekes módon mindig az apát védik mindenhol..ennyit a nagy magyar gyermekvédelemről)..

annyit sírtam már otthon,elbújva a lányok elől,a hangnem és az ügyintézők flegma 'leszarom,ha éhen döglesz a gyerekeiddel együtt' hozzáállása miatt,hogy számát sem tudom..

bár emlékszem,egyszer hoztam magam kínos helyzetbe,mikor a gyámügyes irodájában már konkrét sírógörcsben omlottam össze..

nahát kedves tévénéző gyerekek,elmesélném nektek,hogy hiába van valakinek ma jogerős bírói végzése arról,hogy a "drágalátos" apukának kötelessége lenne fizetni a gyerektartást,manapság bizony megteheti bármelyik tetű,hogy kibújik ez alól..

elég csak annyit tennie,hogy mindent átirat más nevére,hivatalos lakcímmel,munkahellyel,és tulajdonnal ne rendelkezzen(miközben az új élettárssal vándorol egyik címről a másikra)..

hiába feszülök meg,és dolgozom reggeltől késő estig,egyszerűen fizikai képtelenség 3 gyereket és egy háztartást fenntartanom egyedül..

fűnek-fának tartozom,többszázezresre rúgó elmü tartozásom miatt az áramot készülnek kikapcsolni,és mikor tegnap a gyámügyön megkérdeztem,mégis mire számíthatok..

hát volt képük azt mondani,hogy hiába van végrehajtóknál az ügy,a több évnyi gyerektartás behajthatatlan,semmi jóra ne számítsak,mert az államtól gyakorlatilag egy fillérre sem számíthatok..

menjek a rendőrségre,ott is tegyem meg a feljelentést,akkor onnan is lesz egy papírom..

azzal is kitörölhetem majd a seggem,mert elég lesz,ha akár egyszer is ad 10 forintot valamelyik lánynak,máris jóhiszeműnek számít,így az állam nem fogja megelőlegezni helyette a gyerektartást..

mikor a sírás határán lángvörös arccal azt kérdeztem,hogy akkor vajon magyarországon van-e olyan hely,ahová fordulhatnék,és segítséget kaphatnék,csak széttárta a kezét..

igen..hallott ő már ilyen apákról,akik papíron nincstelenek,és az új macájukkal vándorolnak az igazságszolgáltatás elől szanaszét..

nahát,ha lenne erőm,akkor ezen most röhögni tudnék..

kínomban..

de már azt sem tudok..

csak bedőlni este a fáradtságtól az ágyba,hogy hajnalban induljon újra a verkli..

és szeretném hinni azt,hogy találok megoldást mindenre(vaterán eladni a mozdítható dolgainkat,végső esetben pedig fűtésszezonra a szüleimhez költözni)..

sajnálkozhatnék magamon,hogy nem telik cipőre(egyébként évek óta már ez a tény),de mit szóljon az,akinek lába sincs..

ezzel  a ki tudja hol hallott szólással szoktam kihúzni magam az alagútból,mikor már se kedvem se erőm tovább keresni a fényt..

békére leltem..

zöld utat kapva,ez a hetem már a gyógyításról is szól..

nem mondom,hogy 4 hónap kihagyás után nem vagyok még kicsit gyenge,de tudom,hogy a nap erejével növekszem én is..

 furcsa,hogy néhány dolgot megtartottam a gyógyulásos  hónapokból..

a sok alvást..(hajnali sulibarohanós ébresztőimet korai fekvéssel kompenzálom)..

a csendet..(a reggeli őrültrohanóégnekállahajam után semmit be nem kapcsolok..)

és a napbanfürdést..(nem érdekelnek a huhogók..engem tiszta fénnyel tölt,és felolvadok benne..)

kíméletlenül nem foglalkozom semmi olyannal,amiben a legkisebb disszonanciát is érzem..

könyveket,filmeket,tévéadásokat hajigálok félre,amint jelez bennem a finomérzékelés..

régebben rengeteg energiám és időm ment el a mazsolázgatásra..

a selejtezésre..

most,mintha ezzel a hamvas 'újéletemmel' kaptam volna valamilyen beépített radart..

pontosan érzem és értem,hogy a legtisztább érzések(üzenetek) akkor lepnek meg,mikor a totális elmélyülést gyakorolhatom..

(ne gondolj nagy faksznira..elég hozzá egy függőszék a kertben..a nap és a madarak..)

minden bizonnyal most vált igazán helyénvalóvá az a kis Szent Ferenc szobrocska az ablakomban..

na ja..mindenre meg kell érni..

éreztem és értettem én már régóta a napfivér-holdnővér üzenetet..

csak nem éltem át..

nem volt ennyire magától értetődően valóság..

egy eszme..egy hit..egy varázslat..ennyi volt..

egy húsvéti rituálém huszonéve..

amikor mindig..és mindig szívszorongva megnéztem a filmet..

sosem gondoltam volna,hogy egyszer ennyire közel kerülök mindehhez..

zenghetnék hangzatos tirádákat arról,milyen is lettem..

hogy mennyire megváltozott bennem és körülöttem is minden..

de épp attól más ez itt most,hogy nem kellenek hozzá szavak..

békére leltem..

Légy csendes...

"A válaszok kizárólag a csöndben születnek.

Az egó persze sokat fáradozik azon, hogy aktivizálhassa magát, így úton-útfélen elcsábíttatja figyelmedet különféle körülményekkel. A spirituális utat járva különösen felhangosodik kiabálása, vásári komédiásként kínálja "portékáit" - misztikus élményeket; nálad szerencsétlenebbnek tűnő, látszat-támogatásra szoruló lelkek társaságát, akiken "segíteni" lehet;ezoterikus rémhíreket; könyveket, tanítókat, gyógyítókat... és ha Te kapsz ezeken, fölényes vigyorral fogadja győzelmét.

Ismerd fel: minél inkább azt hiszed, hogy diadalt arattál, annál távolabb vagy az Igazságtól. 

Aki nem befelé figyel, így gyógyítva saját lényét, hanem a külvilágra koncentrálva megmentő-köntöst húz magára - előbb-utóbb rá kell döbbenjen, hogy miközben úgy hiszi, előrehaladott lelkiségében; valójában spirituális egója irányítja lépéseit egyre mélyebb szakadékok felé..."