2010. november 27., szombat

karácsonyi képeslap..



kicsit világon kívülinek érzem magam..
pesten valószínű már csak locspocs van,míg én itt az erdőszélen egy karácsonyi képeslapban ébredtem..
mert a tavalyi irgalmatlan nagy hó után azt hittem,ezt már nem lehet űberelni..
hátdehogynem..
bár gyorsan olvadó,de akkora mennyiségű puha hó takar mindent,hogy a kerti lépcső megszűnt létezni..
az autómat csak nagy küszködés után tudtam kiásni..
minimum 20 centi hó borította..
persze,hogy a sapkám kesztyűm hócsizmám nélkül(ki tudja,hová lettek)
a deltában éreztem magam..komolyan..

na ilyenkor érzem úgy,hogy valahogy emberfeletti teljesítmény egyedülálló nőként életben maradni egy faluszéli rönkházban..
és mivel már eleve olyan fáradtan ébredek minden reggel,hogy alig élek..
így a gyönyörködés helyett legszívesebben sírva fakadtam volna,és lefeküdtem volna a kocsi mellé..
lesz ami lesz..tavasszal majd ássatok ki..

szeretem..
mindennél jobban szeretem,hogy ott élek ahol..
szeretem a házam..szeretem a közeli erdőt..
az alig lakott utca csendjét..
szeretem ezt a puha nagy fehérséget..
ezt a nyugalmat,ami kisimítja szívem és lelkem..

és elfogadom,hogy mindennek ára van..
csak néha mégis olyan nehéz..




na jó..
még 10 perc nyafogást engedélyezek magamnak,aztán elég..
ha hazaesem a munkából,kiteszem mindenhová a karácsonyi fényeket..
és tudom,hogy minden rossz felejtve lesz egy perc alatt:))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése