2010. november 12., péntek

tiszta vasalt fehér ruha..



hála egy szupertitkos kevert orrcseppnek,és az életösztönömnek,életben maradtam..
a második fajta antibiotikumot már ki sem váltottam..
még csak úgy tesséklássék vagyok erőmnél,de alakulok már..érzem..

3 hét után ma rávetettem magam a vasalnivalókra(plafonig ért..óóó yeee..)
és örömmel konstatáltam,hogy ez nálam mindenképpen valamiféle függőség..
nem tudom,hogy diagnosztizáltak-e valaha ilyesmit bárkinél,de ha nem,majd rólam nevezik el..minimum:)

egyszerűen meg vagyok őrülve a frissen mosott ruha illatától..
és (nem röhög)..főképpen a fehérekért..
nekem ne mondd,hogy minden mosott ruha ugyanolyan illatú..
mert nemám..
a fehéreknek más az illatuk..
ha napon szárad,akkor meg aztán extázis van felsőfokon..
és létezik is olyan,hogy tiszta vászon illat(tudom..láttam..vettem is..naná..)

a fehér ruhák iránti megmagyarázhatatlan(most már értelmet nyert) ragaszkodásom pedig nem mai keletű..
huszonévesen az volt a becenevem,hogy hógolyó..
(hadd ne kelljen a golyót is megmagyaráznom belőle:D)..
alig alig látni más színt rajtam..

ez a nemnormális kötődésem a mosásnál is jelentkezik..
mindig a fehér ruhákat mosom először..
és aztán másodszorra is..
és még sokadszorra is..
és aztán nagyon néha a sötéteket is..
de csak ha már nagyon muszáj..
mindig halogatom..tologatom őket..
ha meg már kimostam,akkor úgy teregetem,hogy ne lássam őket..
biztonságos távolságban kell tudnom a sötét ruhákat..
agyrém..tudomén:)

ha nagynéha fekete fehérneműt veszek fel(azért csak nem vágom pofán a színharmóniát)..
és van,amihez fekete kell..mert csak..
olyankor veszettül cibálom le magamról,amint hazaértem..
minél kevesebb ideig érjen a bőrömhöz..

nem tudom,hogy mennyire veszélyesen mániás viselkedés ez(gyanítom,hogy nagyon)..
de amíg nem ártok vele senkinek,addig mindegy is..

azért figyelem magam,hogy mikor kezdem majd el kényszeresen mosni a kezem:)
ááá..még nem tartok ott..
még csak a fehérneműimet(naponta többször),a törülközőket,konyharuhákat és ágyneműket cserélem kényszeresen..

na most azért felszólalnék saját védelmemben,hogy ez szerintem most még csak egy átlagosnak mondható igényesség..
mert a munkám(masszírozás),a körülményeim(3 gyerek,2 kutya,4 macska,kertes ház) eleve szükségessé teszik,hogy ne koszos vadmalacként létezzek ebben az őrültekházában..
és nekem ez megnyugvást ad..

azért csendben adjátok majd rám a kényszerzubbonyt,ne zavarjátok köreimet..
olyan szép ez a sok tiszta vasalt fehér ruha..
hát nem?:D:D



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése