2010. november 17., szerda

egy újabb nagy mínusz kiosztva..



Cs.-vel való tegnapi beszélgetésünk során hangzott az el,hogy én nem határolom el magam eléggé másoktól..
vagyis nem védem magam semmitől és senkitől..
fizikailag,szellemileg és érzelmileg is védtelenné teszem magam..
amit az erre specializálódott emberek jól ki is használnak..

tudom,hogy ez így igaz..
és azt is tudom,hogy sokszor vagyok áldozat szerepben..
visszanézve az életemre pontosan el is tudom mondani,hogy ki miben használt ki..
és valószínű,hogy sok idő eltelik,mire elszakad a cérnám,és azt mondom..
elég..
el lehet távozni az életemből..

a szörnyű az,hogy ez nemcsak a férfiakhoz fűződő kapcsolatomban ismétlődő panel,hanem az egyéb ismeretségeimben is..
mert bár vérgecinek tűnhetek azzal,hogy szinte kivétel nélkül minden kapcsolatomból én dobbantottam..
de mindegyik mélyére ásva kiderülne,hogy maximálisan túlléptem a normálisnak mondható időkorlátot..
amikor már minden más épeszű ember hátat fordított volna..én még akkor is menteni próbáltam a menthetőt..
mindig..
mindenkinél..

és amikor borítottam mindent,akkor már régesrégen túl voltunk az ésszerűség határán..
azt láttam és azt hittem,amit hinni akartam..
a bennük lévő lehetőségekbe szerettem bele..
és nehezen értettem meg,hogy a valóság nem az,ami lehetne..

tudom,hogy sok munkát adhatnék egy szakembernek,ha boncolgatná a férfiakhoz fűződő fóbiáimat..
hogy lenne bennem mit oldania egy kineziológusnak..
mert a sérelmek és félelmek hosszú hosszú ideje rakódnak és rétegeződnek a szívemre..
mert vagyok és voltam olyan könnyfakasztóan naiv,hogy mindig mindenbe százzal vetem bele magam..
mindenkinek megadva a maximális bizalmat..

nem akarok igazságtalan lenni,mert tényleg nem bántott azért mindenki..
volt,hogy egyszerűen a dupla vízöntő lelkem halt bele az unalomba,és kényszerült izgalmasabb vizekre evezni..
de tény,hogy szerelmeim,szeretőim és gyakran barátaim is éltek vissza a béketűrésemmel..
használtak erre arra kényük kedvük szerint..
és néztek nagy kerek szemekkel,mikor betelt a pohár,és utat mutattam nekik..

megdöbbentő a lehetőségeknek az a széles tárháza,ahogy próbáltak és próbálnak a mai napig is benyomulni az életembe kéretlenül és hívatlanul..
mert azt gondolom,aki ismer...pontosan tudja,mennyire szívesen fogadok be mindenkit az életembe és a szívembe..
de azért igenis kikérem magamnak azt,ahogyan egyesek ki akarnak sajátítani,és felhasználni..


tudom(hiszen hallom elégszer a nekem fontosaktól)..óvatlan vagyok..
drága P. mondta mindig..
'cica..meztelenül jársz kelsz egy olyan világban,ahol mindenkin télikabát van..'

pontosan tudom,hogy meg kellene húznom a határokat..
eddig és ne tovább..
hogy erélyesebbnek kellene lennem az érzelmi,lelki fizikai terrorizmusok ellen..
és nem csak óvatosan hátrálni..
ahogy egyébként szoktam..

mert felismertem már,hogy bennem az ilyen viselkedés első körben ezt váltja ki..
hogy nemnemnem..nemakarom ezt..
ki akarok szállni..
és akkor elkezdek hátrálni..
lélekben is és fizikailag is..
és szerencsés esetben ezt veszi is az,akinek szól,és nem zaklat többet..

de vannak néhányan,akik nemám..
akik trappolnak tovább befelé,mint egy elefánt..
mert nekik kell valami belőlem...tőlem..
és el akarják venni..
adom vagy sem..őket nem érdekli..

egy dolog fontos számukra..
a saját érdekük..
letaposnak abbéli igyekezetükben,hogy a közelemben lehessenek..

na ilyenkor szokott elszakadni a cérnám..
és olyankor van az,hogy húzok egy vastag fekete vonalat..
egy nagy mínuszt..
és az az ember SOHA nem kerülhet vissza az életembe..
a közelembe sem..


nem vagyok haragtartó..
már már nemnormális mértékben vagyok megbocsátó és könyörületes..
de bizony vannak az életemben néhányan,akik kivitték nálam a biztosítékot..
és már csupa kisbetűvel írtam be a nevüket életem könyvébe..

nem könnyen mínuszolja le nálam valaki magát..
de ha igen,akkor egy életre szól..
és nincs belőle visszaút..

utoljára az előző párom kapott egy nagy vastag fekete vonalat..
ma újra kiosztottam egy gigantikus nagy mínuszt..
és ez is kőbe vésődött..
már régesrégen meg kellett volna tennem..


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése