2012. augusztus 10., péntek

„Hogy a remény tart életben? De hányszor kínáljuk magunkat a remény tenyerén a halálnak?” (Ancsel Éva)

tegnap óta olyan fejfájás gyötör,hogy kettős látásom van tőle..
a vezetés így igen szórakoztató,hiszen a szembejövő sávban is én megyek,és egész úton igyekszem megtalálni  azt a helyet,ahol ténylegesen mennem kell ahhoz,hogy túléljem..
a tévét is csak úgy tudtam este nézni,ha az egyik szemem letakartam,mert a duplázódás egyik színésznek sem állt túl jól(mondjuk hamar fel is adtam,és korán lefeküdtem,hátha segít..na pont nem)..
az emberi psziché hihetetlen dolgokra képes,és hiába tudom pontosan,hogy mi okozza ezeket a tüneteket,semmit sem tudok ellene tenni..
az a rendőrségi idézés egy tény..
és az ettől való fejgörcsöm is egy tény..


nem szeretek negatív dolgokról beszélni,és egész életemben kerültem mindenféle konfliktust és konfrontációt..
mindezek ellenére jó pár éve másról sem szól az életem,minthogy különféle hivatalok citálnak be rendszeresen,és a bíróság-rendőrség-gyámügy-gyermekvédelem irodáiban aláznak porig rendszeresen..
évekig némán tűrtem,hogy az exem nem fizet gyerektartást('majd fogok..most éppen rosszul állok..'),míg a gyámügy nyomására rendőrségen nem kötött ki az ügy..
ezek alatt az évek alatt,sosem kérdezte meg tőlem senki,hogy vajon mennyit kellett-kell azért dolgoznom,hogy a lányokat eltarthassam,hogy mikor volt időm,pénzem magamra,és mennyire mélyen megalázó az,mikor egy notórius hazudozó ellenében magamat kell védenem..
mert kifogásokkal és hazugságokkal tele a padlás,és ezért topog helyben az ügy évek óta a különböző hivatalokban..
a bírásági végzéssel,és a végrehajtó papírjaival hiába állnék sorba a közértben,azért még sehol nem adnak kenyeret..
azt a konklúziót már rég levontam,hogy egy nő ebben a jogállamban csak akkor szüljön gyereket,ha azt egyedül,segítség nélkül el tudja tartani(mondjuk szólhatott volna erről nekem valaki idejében,mert én simán bekajáltam ezt a 'rám mindig számíthattok' dumát)..
mert a szikár tény az,hogy sehol senkire nem számíthatsz..
a gyámügyes nő szerint divat lett az apák körében mostanában,hogy eszük ágában sincs gondoskodni a gyerekeikről,ijesztően sok új eset van náluk heti szinten..
és miért teszik mindezt?
mert megtehetik..
mert ebben az országban mindig mindent meg lehet úszni,ha elég rafinált vagy,és jól tudsz hazudni..
vagyont elrejteni,mindent másra iratni,papíron földönfutónak látszani..vagyon,lakcím és jövedelem nélkülinek tűnni,feketén dolgozni..
mindezt meg lehet tenni,és a jólértesültek meg is teszik..


ezek alatt az évek alatt sok stációt megjártam..
először hoztam a kis naívát('biztosan fizet majd..szegény...most neki is nehéz')..
aztán csak teltek a spórolós,épphogymegélünk hónapok,majd évekre duzzadtak,és 'szegénynek' még mindig nehéz volt..
akkor megpróbáltam ilyenolyan segélyekhez jutni,aholis rámharapott a hivatalos gépezet,és rögtön keresztre is feszített..
'évek óta nem kap gyerektartást?és még nem volt bíróságon-rendőrségen-gyámügyön?maga a hibás'..
akkor indult el a bürokrácia lavinája,aminek semmi de semmi értelme nem volt..
(csak egy szemembe sziszegett fenyegetést gyűjtöttem be érte az exemtől,hogyha ezt folytatom,soha egy fillért sem látunk tőle..mondjuk mihez képest..kérdezem én)..
a lányok közben szorgalmasan nőnek,lassan már felnőttek lesznek..
igaz,már van több kilónyi papírom,bírósági végzésem,sikertelen végrehajtói jegyzőkönyvem,rendőrségi idézéseim,gyámügyis feljegyzéseim..
csak egy nincs..
pénzem,amiből felnevelhetném a lányokat..

továbbra is erőn felül feszülök meg,annyit dolgozom..
továbbra is rosszul vagyok,bármilyen hivatalba idéznek be(és egyre csak jönnek,jönnek az idézések..ennek sosem lesz vége)..
továbbra sem kapok semmiféle segítséget sehonnan,csak a megaláztatást..

végtelenül fáj,hogy a gyerekeimnek azt kell látniuk,hogy ütikvágják a szelídeket,rúgnak beléjük még párat,ha földön fekszenek..
és abban a világban kell felnőniük,ahol csak a becstelenség és a hazugság visz előrébb..


valaki állítsa meg a világot..
ki akarok szállni..










1 megjegyzés: