2012. szeptember 21., péntek

secret garden..

most,hogy időben bemenekítettem mindenkit a házba(csak óriásfikusz barátom tartja kint a frontot),most meg a répákért aggódom..
agyrém,de miközben bent élvezem a kandallóban pattogó tüzet(pff..micsoda gejl képeslap ez),azon töprengek,hogy nem fáznak-e kint a répák a földben,amiket még mindig nem volt időm felszedni..
az egész veteményes úgy néz ki,mintha hirtelen elköltöztünk volna,mert bizony lehangolóan elhanyagolt..
a szüretelést még úgyahogy megoldottuk,de mindenhol derékig ér a gaz,és sehol sem vagyunk a tervezett munkákkal..
ancsát leterheli az egyetem,a 'kicsik' pedig csak legelni járnak ki a kertbe,kötéllel sem lehetne őket kivonszolni kertészkedni..
én csak mutatóban vagyok otthon,így a fejemben lévő gondozott,ápolt kert helyett egy elhanyagolt és gazos kert a valóság..
mindig azzal vigasztalom magam,hogy majd nyugdíjas koromban elszöszmötölök kint a növényeimmel,csak hát az még iszonyat messze van..
addig még igyekszem a saját elvárásaimnak legalább megfelelni,és nem meghallani exanyósom jajveszékelését..
mert tudom,hogy lehetne szebb,és ha nem lenne ennyi virágom és állatom,mennyivel egyszerűbb lehetne minden("csak fű és tuja kellene ide,azzal nincs gond"..aha..ja..)..
nekem szükségem van a rengeteg virágra,és bár az a kicsi időm már a locsolásukra elmegy,de nem tudnék hullámzó virágtenger nélkül létezni..
az elvágólag fű-tuja kertektől pedig hidegrázást kapok..
egy titkos kertben legyenek meglepetésvirágok,lehajló bokrok alatt szundikáló cicák,és lehessen napsütötte forró paradicsomba harapni..
nekem a kert legyen vadregényes,szépséges részletekkel teli,és akkor bizony megengedhető némi lazaság is..
én nem irtom a lépcsőn kibújó növénykéket,hanem direkt teleültetem a lépcsőfokok repedéseit sziklakerti virágokkal,hiszen olyan lággyá és harmonikussá teszi..
mindenkinek más a szép..
és bár én most szégyenkezem a sok gaz miatt(talán most a felázott talajjal jobban haladok majd),de mindenképpen jobban érzem magam egy ilyen keszekusza kertben,mint egy vonalzóval megszerkesztettben..
nekem ez a szép..
én itt érzem otthon magam..
ez az én titkos kertem..a menedékem..














9 megjegyzés:

  1. Nekem van egy ötletem a veteményest illetően, én is kipróbálom jövőre, mert volt hogy én is kinn toporogtam órákat a pár négyzetméteres kertünkben, annyi volt a gaz...
    Kéne egy mail cím csere... és akkor elküldöm a linket. Még pénz sem kell a megvalósításhoz, vagy csak kevés.:-)
    A kerttel én is így vagyok, szeretem, ha vadregényes, már idén ültetgettem mindenfélét. Bár a fűnyírásban szigorú vagyok, mivel nálunk nagyon kicsi az udvar.

    VálaszTörlés
  2. Megtaláltam nagy nehezen, be is tettem gyorsan a kedvencek közé.
    Remélem átmegy a link kommentben is:

    http://www.youtube.com/watch?v=1u2Sa9NIsxA

    Én anno sokszor meglestem. :-)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. sikerült megnéznem a filmet,és nagy élmény volt(leginkább az életszemlélete)..
      köszönöm neked:)
      ez a mulcsozós módszer is elgondolkodtatott,hiszen ilyen formában erről még nem hallottam(keveset ide-oda én is teszek..de,hogy mindenhová ennyire vastagon..érdekes ötlet)..
      az a krumpliültetés volt a kedvencem..kipróbálom majd:)

      Törlés
    2. A krumplis dolog nekem is nagyon tetszett, de én jövőre mindenképp a sorok közé is teszek egy kis szalmát.
      Maga a néni meg annyira szeretnivaló... nagyon bírom.

      Törlés
  3. Kedvesek!
    Én mulcsozok vastagon (bár most nincs időm megnézni a filmet, de láttam már:) sok embernek én is megmutattam a kertem és azt is hogy én nem úgy csinálom, mint mások. A Nénivel sok mindenben hasonlóan gondolunk dolgokat, egyben nem: nincs gyom, főleg nincs gaz!! Mindennek helye van a kertben, az egész része és bizony én nem is huzigálok: elvetek, sok mindent most ősszel:) mulcsozok, esetleg ritkítok, s betakarítok. Sajnos én locsolok még, mert még kell a földnek. Írok majd részletesebben, működik, csak nem hiszik sokan. Nem ások, nem kapálok, nem permetezek meg hasonlók:)de betakarom a földet:)
    Szép őszt Nektek:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. drága Mági,ez tényleg nagyon érdekesen hangzik,és szívesen olvasnék róla részletesebben is(miket vetsz ősszel?,hogyan kerülöd el,hogy elnyomják egymást a növények..a nem termők..'gazok'mindig életképesebbek)..
      rettentő szimpatikus számomra ez a szemlélet,és szívesen elkerülném a sok ásást,kapálást..
      napsütéses szép őszt Neked is!<3

      Törlés
    2. Olyan helyen nőttem föl, ahol fekete zsíros föld volt. Ezek után olyan helyre költöztem, ahol homok van, a hozatott "termőföld" is homok. Ki kellett találnom valamit. Apám nagy kertész hírében állt, gyönyörű minden, de mikor sok-sok éve (nagyon sok) megleptem az öngyógyító kiskert(?) könyvvel elkezdett növényt társítani, stb. Természetes volt, hogy ezeket alkalmazom én is + egyre jobban elmerültem a biodinamikus, bio, öko dolgokban. Természetes a mulcsozás. Sok esetben ott sem ásnak (van oka), így megtudtam figyelni, hogy azok a növények melyek maguk vetik el magukat (elszórják a magot egyik évben)sokkal erősebbek, ellenállóbak és egészségesek. Hát valahogy így kezdődött és persze sok megfigyelés, ráhangolódással tartok itt. Igaz nekem nem túl nagy a kert, de működik. A növények is szeretik a társaságot, ők is megválogatják:) A vadnövények, a "gazok" nem nőnek akárhol, mindig jelző értékkel bírnak, ők akik az egyensúlyt fenntartják, a honosak:)
      Szívesen írok lépésről-lépésre, konkrétan és meg is mutatom a sajátom. Bár az én kertem nekem jó, nem biztos hogy másnak is így lenne jó, de ráhangolódva a növény/állat világra, a természetre(!) kialakítható a saját. Ölellek:)

      Törlés
    3. fantasztikus ez az összhang,ami a természet és közted van:)
      látod,én is elfogadó és nyitott vagyok,de még sokszor akarom ráerőltetni az akaratom másokra..
      megfontolandóak a tanácsaid,és de jó lenne,ha kertész blogod is lenne;)
      olyan szívesen olvasnék arról,hogy mikor miket ültetsz,és hogyan,épp milyen a kerted..
      abszolút igazad van,én is úgy tapasztalom,hogy a magától kelt virágaim-növényeim sokkal életrevalóbbak..
      az önygyógyító kiskert című könyv volt az én első zöldülő lépésem is:))
      azóta is használom a tanácsait..
      de ebben is kifogyhatatlan a tudásvágyam(ezért is olvasok/tanulok állandóan),és szeretnék mindent alaposan körüljárni..
      pedig tudom,hogy egyszerűen csak hátra kellene dőlnöm,és szemlélnem azt,amit a természet magától kínál nekem..
      ez az elfogadás-befogadás az,ami benned ennyire megragadott..
      hogy az élet minden területén meg tudod valósítani ezt az EGYséget..
      sokat tanulok tőled,és ezért nem lehetek elég hálás..köszönöm<3

      Törlés
    4. Ölellek!
      Írok, írok:))) az én blogom, az én blogom (nem gastro!) ezért minden belefér:)))

      Törlés