mézeskalácsozás..

lusta disznó vagyok..tudomén..

már majdnem egy hete mézeskalácsoztunk,és én azóta hallgatok..

najóóvanna..de nekem mégiscsak életben is kell valahogy maradnom a hétköznapok taposómalmában..

és ez ebben a decemberi mókuskerékben olyan nagyon fárasztó..

mert az állandó hajnali kelés(kávéval kezemben próbálom életre kelteni katát)..aki persze háromszor visszaalszik,majd bezárkózik a sminkjeivel és a hajvasalójával..

és tízből nyolcszor elkésünk..

de az ő sminkje tökéletes,és nincs egy göndör hajszála sem..

beleőszülök ebbe..

és 5 tárgyból áll bukásra,beleértve a tornát is(na erre varrjál gombot:D)

minden áldott nap azt a retkes elektronikus naplót bújom,vajon éppen hány egyesnél tartunk..

szeretnék fűszál lenni..

vagy felhő..

vagy mittudomén mi..

de egy ilyen gyötrődő idegbeteg anya biztos nem..

nem vagyok én hozzászokva ehhez a csavargó tempóhoz..

képes lenne még pöttyöslabdából is megbukni,amennyi energiát fektet a tanulásba..

a napi rutin is leamortizál annyira,hogy alig alig van időm a karácsonyi szöszmötölésre,díszítgetésre..

pedig rákattantam a dekor tévén(állandóan azt nézem újabban) egy kézműves műsorra,ahol nem a minimál designt nyomatják végre,hanem azt a jóizű népi kézművességet,amire zenél bennem minden..

(nemnem..nem a nemezes matyómintás dolgok)..

azok az angol handmade hangulatok,ahol tapinthatóan árad a vidéki romantika..

hmm..deszeretemezt..

és elméletben már én is gyertyát öntök,kerámiákat festek és szappant gyártok karácsonyra..

de még csak elméletben:))

gyakorlatban a vasalást is tologatom hetek óta..

dekoros-kézműves énem kitörésre készül..

ja..

és a mézeskalácsozás..

bár kevesebben voltunk,mint szerettem volna..(khmmm..tudjátokkik)..

na azért a hangulatra egy szavam sem lehet..

végre drága P.-t is láthattam,és újra bemutathatta profi házgyártó tudását..

ancsámnak gyártott icipici házikókat(aki ezt ajándékozza a barátainak)..

majd dokumentálom is szonja elmosódott telefonos képeivel  a végén..

lett nagy díszítgetés is,és persze megint a fehér porcukros írogatás győzött a magok ellen..

mivel megmaradt a tészta fele,így majd újrázás várható immár családi körben..

legyártunk még néhányszáz mézeskalács szivet:))

Kedves is túlesett a barátaimmal való első találkozásán,és azt gondolom,hogy minden tökéletesen sikerült..

a hímzett kis adventi zsákocskák is előkerültek mégiscsak..

került beléjük sok sok cukor..és egy nagy kosárban várják minden nap lökött kamaszaimat..

(sosem lehetsz elég öreg az ilyesmihez:D)

mint ahogy a mikulás 'érkezését' is csengővel kellett jeleznem nekik(felnőtt korukban is csengetek majd..ebben maradtunk)..

és épp olyan lelkendezéssel túrták ki a nagy zoknikból a mindenjókat,mint malacka korukban..

van tehát 3 nőnek álcázott nedvesorrú kisbabám,akik lelkesen igyekeznek felidézni a tejszagú romantikát..

és én ehhez boldogan asszisztálok..

adventi zsákok kosárban(a hímzés nagy bánatomra nem látszik)..és egy boldogan integető kerámia mikulás(hátdenem mennyire cukiság?:D)

ja..és gyorsan összedobtam egy szegfűszeges narancsot is,amiből ilyentájt bődületes mennyiségeket gyártok boldog boldogtalannak)..

és mikulás immár a spontán faluba rendezett kis házikóknak integet,na meg az általam gyártott mézes karácsonyfának..

(na jó..a házak profik..P.egy zseni..

na de azért a fenyőm sem kutya:))