jelen lenni minden percemben..

a repül sorozatból már csak én hiányzom,de hát ugye a kutya még nem tud fényképezni,és én leginkább akkor repülök,mikor a kisvirslivel sétálok..
olyankor levitációval közlekedem,olyan szinten elemel a valóságtól az erdőillat és a csend..
ha életem legboldogabb pillanataiból kellene választanom,biztosan az első tízben lennének ezek a meghitt barangolások babakutyival..
szeretem az álmoskás,fáradt poroszkálásunkat is,és a vizesfűvel ébredező reggeli csatangolásokat is..
szeretem hallani,ahogy húzzák fel a redőnyöket,szinte látom ahogy kávéillatban indul mindenhol a reggeli rutin..
néhány hajszolt,munkába igyekvő,még félig csukott szemű kutyasétáltatóval találkozunk csak..
de mi megállunk mindenhol,ahol mohó orrocskákat nyomnak a kerítéshez..
mindennek meg kell adni a méltó idejét..
szeretem úgy pergetni a napjaim,hogy minden percét kiélvezzem..
hogy amit éppen csinálok,abban totálisan elmerüljek és feloldódjam..
a hajnali séták nemcsak a kutyit fárasztják le,hanem engem is átmosnak..
kell ez a Jelenlét..

elégedett kisvirsli a gyűjteménye tetején..
elfoglalja magát,míg dolgozom:))