2010. augusztus 31., kedd

tündérek lakta hely..



muszáj kicsit lelkendeznem..

mikor Kedvessel hazafelé megálltunk pécsen,egy igazi kis gyöngyszemet találtunk..
a sétálóutcáról nyílik egy belső udvar..
a neve is az..
belső kert galéria..

ha valaha is jártál már elvarázsolt kertben álmodban..
na ez pont olyan..

egy házakkal körülvett icipici kis belső kert,és a fűben ezernyi kis kerámiaszobrocska..
ott pancsolnak,sütkéreznek a fényben és fűben..
nyolc iparművész szebbnél szebb alkotása..
manók,koboldok és tündérek lakta hely..

egyszerűen varázslatos az egész..
mosolyra fakasztó..

"Mesebeli lények és sosemvolt társaik - mindenkinek, akinek meséltek már, aki mesélt már valakinek, vagy aki magának mesélne"

vertel andrea kerámiáinak egyébként is ezer éve rajongója,és mondhatni gyűjtője vagyok..
nem véletlen,hogy az ő állatkái,virágai és jellegzetes bucifejű emberkéi is ott garázdálkodnak a mesekertben..

ha pécsen jársz,ki ne hagyd..





2010. augusztus 26., csütörtök

zűrös egy éjjel..


mikor gyerekkoromban az egyik kedvenc könyvem durrell:családom és egyéb állatfajták című könyve volt,akkor még nem sejtettem,hogy ugyanezt fogom élni pepitában..
csak nálunk nem egy tücskösbogaras megszállott lesz,hanem jóval több..

mert közel sem lett vége az estének a bolhacirkusszal,ugyanis szonja halai is úgy döntöttek,hogy erre az egyébként is feszített időpontra időzítik öngyilkosságukat..
és gyakorlatilag kipusztul az összes hal néhány óra alatt..
így az egyébként is feje tetején álló házat már csak színesítette szonja szétszedett akváriumának egész tartalma is..
a mosatlan edényhalmaz közepén ancsám a köveket és csigákat forrázta...főzte a tűzhelyen..
és próbálta a két túlélőt vödörben életben tartani(reggel már csak egy legény tartotta a frontot)..
ekkor már tényleg szemem sem rebbent a hírre,hogy színesítve az életünket,kata meghívta még 4 barátnőjét is vizipipázásra,és ottalvásra..
mikor máskor...nem?
anyámborogass..


azt hiszem,mégis valamikor ott tetőzött az egész bohózat,mikor éjjel Kedves beugrott a gps-ért úgy 2 magasságában..
én éppen akkor kezdtem számolni a báránykákat,így még félálomban azt hittem,hogy valamelyik lány ült le az ágy szélére,ahogy végigsimítottam a hosszú haját a sötétben..
emlékeim szerint el is küldtem aludni,de valami zöldséget biztos,hogy motyogtam neki,mire felfogtam,hogy a drága próbál életet lehelni belém..

na a házban található összes kis és nagykorú(kiegészülve kata népizenekarával),persze a halk motoszkálásból,és ajtócsukódásokból ügyesen kikövetkeztették,hogy betörő van a házban..
(mi sem vagyunk normálisak,hogy éjjel fél 2-ig brutál szaftos lányrablós,erőszakolós krimiket néztünk zsinórban)..
így utólag értesültem a történtekről,amin azóta is visítva röhögök,ha eszembe jut..

tehát katáék betojva a hangoktól,ám ledermedve az ijedtségtől,ancsának sms-t írtak a szomszéd szobába(olvastam..beszarnál a röhögéstől te is..hidd el:D)..
aki beijedve szonját kezdte el hívogatni,aki állandóan kinyomta(mindez 3 szomszédos szobában zajlott)..
anna végül a közös erkélyükön keresztül akart bejutni katához(aki persze nem merte beengedni a titokzatos éjszakai látogatót,hiába kopogott..)

mikor már akkora viháncolás,és villanykapcsolgatás volt,hogy képtelen voltam visszaaludni,akkor szóltam át nekik,hogy mi a bánatos retek van itt tulajdonképpen..
akkor derült ki számomra,hogy ők végig abban a hitben voltak,hogy egy szatír jön megy nálunk a földszinten..
pedig csak drága bubukám volt..
volt nagy megkönnyebbült visongva röhögés,mikor mindezt felgöngyölítettük..

drágám persze még tréfás koboldot is játszott,mert kata népizenekarának összes cipőit kirakta az ajtó előtti padra éjjel..
most már tudom,mi volt az a zsibongás kora reggel,amire felébredtem..
gondolom mindenki a cipőjét kereste..

azt kell mondjam,így utólag,hogy nem kell nekünk színházba járni..
egy komplett zenéstáncos bohózatot elő tudunk adni így családilag:D









2010. augusztus 25., szerda

összevissza..



na most állt elő az a helyzet,amit káosznak titulálnék..
merthogy valahogy szőke nő módra soha sem sikerül semmit tervszerűen intéznem..
(pedig cetlizek is..Kedves nagy derültségére)..

péntek reggel elutazunk szerelmemmel egy hétvégi romantikázásra..
ez így alapból az év jóhíre..(nemis..részemről az évtized jóhíre:D)
és standard mosolyt is varázsol az arcomra már hetek óta..
izgulok is..
nanáhogy..
mégiscsak az első közös nyaralásunk..
és bár cseppnyi kétségem sincs afelől,hogy mennyire fogjuk jól érezni magunkat(nagyon)..
mégiscsak ezer elintéznivalóm akadt rögtön..

példának okáért ismét bebizonyítottam magamnak,hogy agyilag is szőke vagyok sokszor..
percre ki van számolva minden időm az utazásig..
és ma valami cetlit rakosgatva a táskámban egyszercsak feltűnt,hogy nini..
az a zöldkártyadolog lejárt..
rajzfilmfigura hangon kezdtem nyöszörögni..
rámült rögtön a keserves nyomorúság,hogy ezt meg mikor fogom elintézni(merthogy az én autómmal megyünk)..
kipasszírozva a délelőttömből egy órát,fel is hívtam a szerelőmet..(van nekem olyanom,mióta egyedülálló szőke nő vagyok)..
aki hallhatóan visszafojtva a röhögést türelmesen elmagyarázta,hogy ne rohanjak oda fejvesztve,merthogy január óta új szabály van,és csak a forgalmival együtt jár le a kártya..
azt a szeleburdi szétszórt mindenemet..
komolyan azt sem venném észre,ha egyszercsak megváltozna körülöttem az államforma,és királyt koronáznánk..

megpróbáltam valahogy rendszerbe szervezni az otthoni teendőket is,pluszban a 'ki hová megy,míg mami nyaral' projectet is beindítani..


na most tartunk ott,hogy az eltervezett 'szépen rendben,kitakarítva otthagyott ház a halomba rakott,kimosott vasalt ruhával' állapot helyett valami egészen kaotikus helyzet uralkodik..
hiába gyökereztem le magam,és mostam vasaltam két álló napig,még mindig a nappaliban áll a szárító,tele ruhával(ezen az időjáráson is az menjen el,aki tud...hol esik,hol fúj..hol megdöglünk)..
a tisztaság is jelzésértékű,miután ma kétségbeesetten felfedeztük ancsával,hogy a kiscicánk bolhatanya lett..
ezért aztán abban a 10 percben,amit a két munkám között otthon tölthettem,gyorsan szétdobáltam a fél házat..(éljen a rendrakás..nahurrá)..
ment minden mosható a mosógépbe(szívem szerint a macska is ment volna bele a bolháival együtt)..
és picúromat ráizzítottam a porszívóra,és mondtam,szívjon ki vele mindent,mint állat..
anyukám azonnyomban házifeladatot kapott,hogy az állatgyógyszertárban szerezze be a szükséges dolgokat(pedig istenemre minden négylábú kapott nemrég bolha elleni ezt meg azt)..
úgyhogy este,ha hazaesem,a készülődés és csomagolás helyett játszhatunk állatkórházat..
púpom tele komolyan..

és akkor én még magammal 5 percet sem foglalkoztam..

ilyenkor elgondolkozom,hogy vajon melyik épeszű nő ne rohanna ilyenkor inkább fodrászhoz,kozmetikushoz,műkörmöshöz,szoláriumba utazás előtt..
nekem annyi jutott,hogy hétvégén elaludtam a fáradtságtól a napon(barnaság végülis kipipálva...bár inkább retekszerű a színem perpill)..
és talán jóesetben lesz ideje ancsának befesteni a hajam még indulás előtt..

na kb ennyit tudok most felmutatni..
és nagyon össze kell szednem magam,hogy a ház,gyerekek,és állatok rendberakása után még egyáltalán legyen időm bedobálni néhány dolgot a bőröndömbe..

nagycsaládos szőke nő,ha nyaralni készül című eposzunkat olvashatták..


és íme az örökké koszos orrú mr bolhatanya személyesen..
alias szacsvay művészúr(by Kedves)..
avagy 'kurvaanyád'..ahogy ancsám hívja(nem hinnéd,de már erre is hallgat):D





szőke nő nyaralni készül..



na most állt elő az a helyzet,amit káosznak titulálnék..
merthogy valahogy szőke nő módra soha sem sikerül semmit tervszerűen intéznem..
(pedig cetlizek is..Kedves nagy derültségére)..

péntek reggel elutazunk szerelmemmel egy hétvégi romantikázásra..
ez így alapból az év jóhíre..(nemis..részemről az évtized jóhíre:D)
és standard mosolyt is varázsol az arcomra már hetek óta..
izgulok is..
nanáhogy..
mégiscsak az első közös nyaralásunk..
és bár cseppnyi kétségem sincs afelől,hogy mennyire fogjuk jól érezni magunkat(nagyon)..
mégiscsak ezer elintéznivalóm akadt rögtön..

példának okáért ismét bebizonyítottam magamnak,hogy agyilag is szőke vagyok sokszor..
percre ki van számolva minden időm az utazásig..
és ma valami cetlit rakosgatva a táskámban egyszercsak feltűnt,hogy nini..
az a zöldkártyadolog lejárt..
rajzfilmfigura hangon kezdtem nyöszörögni..
rámült rögtön a keserves nyomorúság,hogy ezt meg mikor fogom elintézni(merthogy az én autómmal megyünk)..
kipasszírozva a délelőttömből egy órát,fel is hívtam a szerelőmet..(van nekem olyanom,mióta egyedülálló szőke nő vagyok)..
aki hallhatóan visszafojtva a röhögést türelmesen elmagyarázta,hogy ne rohanjak oda fejvesztve,merthogy január óta új szabály van,és csak a forgalmival együtt jár le a kártya..
azt a szeleburdi szétszórt mindenemet..
komolyan azt sem venném észre,ha egyszercsak megváltozna körülöttem az államforma,és királyt koronáznánk..

megpróbáltam valahogy rendszerbe szervezni az otthoni teendőket is,pluszban a 'ki hová megy,míg mami nyaral' projectet is beindítani..


na most tartunk ott,hogy az eltervezett 'szépen rendben,kitakarítva otthagyott ház a halomba rakott,kimosott vasalt ruhával' állapot helyett valami egészen kaotikus helyzet uralkodik..
hiába gyökereztem le magam,és mostam vasaltam két álló napig,még mindig a nappaliban áll a szárító,tele ruhával(ezen az időjáráson is az menjen el,aki tud...hol esik,hol fúj..hol megdöglünk)..
a tisztaság is jelzésértékű,miután ma kétségbeesetten felfedeztük ancsával,hogy a kiscicánk bolhatanya lett..
ezért aztán abban a 10 percben,amit a két munkám között otthon tölthettem,gyorsan szétdobáltam a fél házat..(éljen a rendrakás..nahurrá)..
ment minden mosható a mosógépbe(szívem szerint a macska is ment volna bele a bolháival együtt)..
és picúromat ráizzítottam a porszívóra,és mondtam,szívjon ki vele mindent,mint állat..
anyukám azonnyomban házifeladatot kapott,hogy az állatgyógyszertárban szerezze be a szükséges dolgokat(pedig istenemre minden négylábú kapott nemrég bolha elleni ezt meg azt)..
úgyhogy este,ha hazaesem,a készülődés és csomagolás helyett játszhatunk állatkórházat..
púpom tele komolyan..

és akkor én még magammal 5 percet sem foglalkoztam..

ilyenkor elgondolkozom,hogy vajon melyik épeszű nő ne rohanna ilyenkor inkább fodrászhoz,kozmetikushoz,műkörmöshöz,szoláriumba utazás előtt..
nekem annyi jutott,hogy hétvégén elaludtam a fáradtságtól a napon(barnaság végülis kipipálva...bár inkább retekszerű a színem perpill)..
és talán jóesetben lesz ideje ancsának befesteni a hajam még indulás előtt..

na kb ennyit tudok most felmutatni..
és nagyon össze kell szednem magam,hogy a ház,gyerekek,és állatok rendberakása után még egyáltalán legyen időm bedobálni néhány dolgot a bőröndömbe..

nagycsaládos szőke nő,ha nyaralni készül című eposzunkat olvashatták..


és íme az örökké koszos orrú mr bolhatanya személyesen..
alias szacsvay művészúr(by Kedves)..
avagy 'kurvaanyád'..ahogy ancsám hívja(nem hinnéd,de már erre is hallgat):D




2010. augusztus 23., hétfő

azért fohászkodom..



hiszek a szavak erejében..
a szavak mágiájában..

pedig gondolati,érzelmi síkon élem életem jelentős részét(emberi kapcsolataim,és a munkám is)..
mégis eszetlenül tudok rajongani egy megfelelő időben,megfelelően használt szóért..
de éppúgy tudom(tapasztalom),hogy egyetlen szóval is lehet gyilkolni..
olyan mérges tüskéket szúrni valaki bőre alá,ami lassan ölő méregként végez vele..
az érzéseivel..

nem feladatom most felsorolni életemnek azokat az eseményeit,mikor szándékosan(néha remélem öntudatlanul)végeztek ki egy mondattal..
mikor egy szerelem halálos sebet kapott egyetlen hanyagul,vagy dühből odavetett szótól..
pedig volt rá példa...nem is egy....

és itt most takarózhatnék azzal,hogy az átlagnál érzékenyebb,szenzitívebb vagyok..
de ezzel mi nők talán alaphangon így vagyunk..
én valószínű abban különbözöm,hogy amikor sérelem ér(nyomatékosítom...verbális)..
akkor első körben sokkot kapok..
olyan mély fájdalom mar a szívcsakrámba,hogy ténylegesen nem kapok levegőt..
a csend,ami ilyenkor beáll bennem..
na az,amiben ott van az armageddon..
a pusztulás szele..
és másokkal ellentétben nem a düh az,ami feltámad bennem..
hanem az értetlenség..

hogy ezt miért?

ráadásul mivel általában jogtalan(elvétve ártok bárkinek is..a tudattalan sérelemért amit esetleg okozok,hamut szoktam szórni a fejemre)..ezért vérig sért..
az álnokság és hazugság pedig alapból hiányzik belőlem(nemritkán vagyok vicc céltáblája az engem ismerők között ezért)..
előbb tépném szét magam,mint hogy valakit megcsaljak,becsapjak,vagy hazugságokkal manipuláljak..
ezért mindig úgy élem meg mindezt,mint egy jól irányzott tarkón lövést..

hogy kivégeztek..
hogy bántottak..
hogy gyanúsítottak..

és erre az égvilágon semmi okuk nem volt..


nem állíthatom,hogy az életemben ez túl gyakori lenne..
tipikusan áldozat magatartásom bár irritál sokakat,de direktben kevesen támadnak be..


értem én,hogy ez a mocskos élet mindenkiben kialakítja a feltétlen reflexeket..
hogy a világ rossz...az emberek  mocskosak és hazugok..

és egyszerűen nem merik...nem akarják elhinni..feldolgozni azt,hogy van,aki tiszta lélekkel él ebben a káoszban..


pedig igen..
van olyan,aki nem tud,és nem akar azonosulni a rosszal..
aki nem tud hazudni..
aki egyszerűen azt mondja,amit gondol..
aki bár ezzel talán veszélybe sodorja magát,mégsem lop csal hazudik sumákol..

teljesen kétségbeesem sokszor..
és bizony nem egyszer fáj az emberek reakciója minderre..
(és milyen nagyon,mikor hozzám közelállók szúrják belém a tüskét)..
annyira igyekszem felszínen tartani ilyenkor mindent..
(egy angyal számára minden vészhelyzet kihívás)..
igyekszem javítani a menthetőt..harcolni a vérembe szivárgó méreggel..
a bizalmatlansággal..


azért fohászkodom,hogy az emberek kapjanak látó szemet a jóra..
merjenek hinni..
nemcsak Istenben(ettől is milyen távol vannak még sokan)..
hanem merjenek hinni az eredendő jóságban..
a tisztaságban..
akkor is,ha ez egy másik szempárból ragyog feléjük..
higgyenek a szerelmes szavak és érzések hitelében..
tudják felmérni szavaik súlyát..
lássák meg,mekkora kárt okoznak egy egy bántó mondattal..hangsúllyal..


és fohászkodom azért,hogy a mérges tüskék ne oltsák ki bennem a fényt..


így legyen..

amen


emlékek..



rászabadulva a régi gépem memóriájára(már inkább használom a laptopom),szembe jött velem néhány régi boxos barátnőm naplóbejegyzése..

és mivel ez épp az előző témámhoz passzol(na meg valahogy jól is esik most oly nagy elesettségemben),így megtámogatom magam ezekkel a régi emlékekkel..


Rózsa neve naplójából..
2007-04-25 08:13:14    
ANGYALNAK
mert hihetetlen, hogy belenézek a naplódba, arra az átlag 3-5 vissza-visszaolvasott oldalára és a hidegség a gerincemen már régen a múlt...

mert hihetetlen, hogy léteznek ennyire melegszivő emberek ebben a rohanó, egymást letaposó világban

mert hihetetlen, hogy a 3 gyerekeden túl jut ebből a melegségből a volt férjed gyerekének, feltétlen szeretettel, az acsarkodás, sárdobálás helyett..

mert hihetetlen, hogy csak szép szavaid és gondolataid vannak akkor is, amikor más régen meg-és beborult volna..

mert hihetetlen, hogy áradó szereteted mennyire átjön a soraidon..

mert hihetetlen, hogy megéreztem a szónak a jelentését,léleksimogatás....

mert hihetetlen, hogy én ismeretlenül is ennyire imádjak egy nőt...



Márti naplójából:

2007-10-05 06:12:57

Angyalok a boxon...
Itt vannak köztünk.... csendben, reglapok mögé bújva. Utat mutatnak nekünk végtelen szeretetükkel.

Isten azért teremtette az angyalokat, hogy az embereknek legyen kire támaszkodniuk, amikor őt lefoglalják a világegyetem ügyei.