2014. október 11., szombat

életjel..

nem nagyon szeretnék magyarázkodni,mindenesetre köszönöm,hogy hiányoltatok..
nyáron elfüstölt a laptoptöltőm,és azóta kölcsöngépen éldegélek,de ez inkább csak a lustasági faktor..
sokkal inkább az ösztönzött hallgatásra,hogy minden túl sok és túl nehéz..
panaszkodni nem szeretek,sok boldog pillanatom pedig nincs mostanában..
de a lényeg,hogy semmi irdatlan komoly baj nincs a háttérben,és ez maradjon is így..
a többivel pedig majd megbirkózom..

ami jó hírnek tekinthető,hogy szeptembertől már két bölcsész hallgató leányzóm is van,Katust is felvették a nederlandisztikára államira,és Szonjuska is most készül nyelvvizsgára angolból,amit pedig sosem tanult,egyszerűen csak tud..
honnan van ezeknek a lányoknak ilyen elképesztő nyelvérzéke nem tudom,de én kamaszként biztosan nem beszéltem 3 nyelven,ahogy ők teszik..(nyilván most sem,és ennek erősen érzem is a hiányát)..
anyai büszkeségem azért sok mindenen átsegít,ezt be kell vallanom..
kapaszkodó a nehezekhez,hogy az ő életük talán könnyebben siklik majd,mint az enyém..
pontosan tudom,hogy az elém gördített akadályoknak is céljuk és értelmük van,csak sajnos én a fájdalmakat benyelő,és nem a kibeszélő fajtába tartozom(remek betegség generátor)..
a nehézségek utat nyitottak nekem a tanuláshoz,és több füzetnyit teleírtam mostanában gyógyítós csudaságokkal,amiknek nyilván hasznát veszem majd,amikor itt lesz az ideje..
érdekes,de az olvasás és tanulás gyerekkorom óta a legbiztosabb menedékeim..
hosszú hallgatásaim legjobb barátai,és aranytartalékok minden eljövendő életszakaszra..
a bánat így lesz egyben a töltekezés eszköze,és talaj valami új sarjadásához..
ezért fogadom a sorsom felemelt fejjel mindig,mert tudom,hogy semmi rossz nem cél nélküli..








6 megjegyzés:

  1. "semmi rossz ne cél nélküli"-illetve minden nehézségből jöhet jó is-számomra ez a tapasztalat-nekem is.
    A völgyből már csak felfelé vezet az út,bár ezt ott lent nehéz elképzelnem általában.
    Az nagy dolog,ha a gyerekeinknek szépen megy az élete, én igyekszem ezirányú aggodalmaimat naponta többször is letenni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mindannyiunknak sok a neheze,és ezért is fojtottam magamba a szót sokáig..
      bizony napi aggodalom,hogy a gyerekeink a megfelelő irányba haladnak-e..életre szóló,és nem könnyű feladat ez..

      Törlés
  2. örülök, hogy jelentkeztél, s remélem már csak felfelé megy az a hinta.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm neked! <3
      remélem,hogy Te is jobban vagy már,és kevesebb nehéz napot kapsz az égiektől!

      Törlés
  3. Jaj de jó hogy írtál! Szerencsés vagy, hogy a lányaid ilyen ügyesek, agilisek, és jó fejük van! És neked is van kedved még tanulni is. Kár hogy nem vagy kibeszélős típus, mert a benntartás valóban betegít, legalábbis én így tapasztalom! Azért benézegetek időnként ide, hátha mégis írogatsz, szép napokat nektek ! Kisvirsiről is írhattál volna, olyan édes! N.Mónika

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm Mónika!
      a tanulni vágyás nálunk mindenkiben állandó igény,és ez remélem mindörökre így is marad:)
      virsli egyre kövérebb mamikedvence,így fogyókúrázik most,amit nem nagyon szeret,hangosan visong nekem a kekszért(és jajjdenehéz megállnom :D)

      Törlés