"Nem vagyok kutyatartó, Gazdi vagyok. Kutyás. És így vagyok teljes."

PONT így..(ez egy link,és a kedvenc blogomra vezet)

ennél jobban nem lehet megfogalmazni,milyen kutyásnak lenni..

tavaszlányok..

utólag kívánok mindenkinek minden szépet s jót! <3
(mivel az ünnepek nekem mindig net nélküliek,számomra így teljes csak a pihenés..)
dokumentálni persze semmit sem tudok,mert amiket sütöttünk főztünk,azok mindig seperc alatt elfogytak,kalácsot kétszer is kellett sütnöm,és almás tormából sem elég soha,pedig már lassan egy liternyit keverünk be..
a sok evéstől nemcsak hevertünk szanaszét,hanem kiruccantunk a természetbe is..
Szonjuska határozottan úgy tett a mezőn,mintha nem ismerne,pedig szerintem egyáltalán nem voltam ciki,ahogy a kis lapátkámmal ülve ásogattam..
hihetetlen mennyiségben bújtak elő a gyógynövények,amitől harci izgalomba jöttem nyilván,és alaposan betáraztam utifűből,apróbojtorjánból,kakukkfűből,szamócából,amit gyorsan el is ültettem a fűszerkertembe..
a 'mi mezőnk' eleve egy kakukkfű-szamóca mező,nem lehet úgy leülni a fűbe,hogy közben ne inhalálnánk..
alig várom,hogy mehessünk majd legelni..
közben megérkezett az új nyuszi is,aki olyan,mint egy nagy vattapamacs,nem lehet kibírni,olyan édes..
ráadásul kézbevehető,nem úgy,mint nyunyesz,akit csak simogatni lehet,bár azt órákig bírná..
feltétlenül kell építenünk a kertbe egy tuti nyuszijátszóteret,mert a régit nyunyesz az ásatásaival teljesen leamortizálta..
a mi 'játszóterünk' is alakul,a kerítés fele már áll,így elképzelhető,hogy mire a palánta kiültetésekre kerül a sor,már biztonságban lesz a veteményes..
(bár nálam a virágoskert is tele van ezzel-azzal,most például lépten-nyomon óriási tő eprek virágoznak,még a kerti lépcsőn is-szerintem még szebbek is,mint az eperágyásban)..
szeretem ezt a kicsit káoszos elrendezést(nevezhetjük permakultúrának :D),és ha valami valahol tanyát ver,hát hagyom szépen békességben éldegélni..
a tavasz meghozta a lányok tisztítókúráját is,ahogy minden évben..
salaktalanító teaivás,minden napos futás,diéta..
bár eddig is kaptak a tízórai vizükbe citromot,friss citromfű és mentalevelet mióta kihajtott a kertben,de most már teszek bele hol ibolyát,hol más virágot is..
a szendvicsek mellé most már könnyebb lesz összeválogatni a zöldségeket is,amit külön szeretnek vinni kis dobozkában,feldarabolva,megszórva dióval,magokkal(hát ja..ezért kell irdatlan korán kelnem)..
csatlakozom a lányokhoz én is,ahogy minden évben,mert a téli kiskutyahájat csak úgy tudom ledolgozni,ha a hosszú séták mellett,egy kis méregtelenítéssel is besegítek..
a fogyókúra ellenére ez a legkedvesebb évszakom,mert szinte érzem,ahogy füstöl ki belőlem minden káros anyag,és sosem vagyok olyan légiesen könnyű,mint a tisztítókúra után..



tavaszlányok

a mindenjók..

cukkermukkerek a gyerekek,mert nekiálltak összeszerelni a szekrényeket hősiesen..
és nem éjjeliszekrényekről van szó,hanem orbitális nagy 3 ajtósokról..
én IKEÁ-n edzett vagyok(ez persze nem onnan való),és nagy svunggal voltam,hogy majd 2 perc alatt összedobom..
amikor kezembe vettem az útmutatót,nagyon csendben leraktam,és csak annyit mondtam,hogy sajnos én erre képtelen vagyok,mert már megöregedtem,és rosszul látok és hallok,egyébként is,hogyan gondolja ezt bárki..
ugyan már 3 napja küzdenek mókuskáim az elemekkel,és néha arra nyitok be,hogy fekszenek félholtan a paneleken,és olyankor nem sok jót olvasok le az arcukról,de már majdnem szekrény kinézete van..
ha így halad,nemsokára kész is lesz..
az első..
őszre állni is fog mindhárom..
(áááá..nem gonoszkodom..nyilván segít majd a tapasztalat)

miközben küzdünk az elemekkel,azért vannak kisebb sikerélmények is,hiszen gőzerővel készül a veteményes,kerülnek föld alá finomságok..
kellett ugyan újításokat bevezetni,mert a 6 cica mindig a felásott földön randalírozott,így most a kelés idejére hálóval takart magaságyásokkal próbálkozunk..
készül majd kerítés is a veteményes köré,arra pedig a megnövekedett kutyalétszám miatt lett szükség,mert ez a két nagy mamlasz megy amerre lát,keresztül-kasul mindenen..
az öreg labi szegény se nem hall,se nem lát,akkora a praclija,mint a virsli feje,meg kell zabálni..
a spániel meg spániel :)
a legtöbben falra másznak tőle,aki imádja,az meg épp azért imádja amilyen(például én,nekem ő már a harmadik spánielem,és odavagyok a csökönyös reneszánsz fejéért)..
néha arra gondolok,hogy hogyan is alakulhatott ez így,hogy a családban mindannyian imádjuk az állatokat..
hiszen kibírhatatlan lenne még egy távolságtartónak is az az állatlétszám,ami nálunk van..
de még anyukám is csak annyit mond mindig,egy új állat érkezésekor: 'ti nem vagytok normálisak',de mire kettőt fordulok,már ott cuncog velük..
a lányoknak meg nem kell kétszer mondani,hogy fogadjunk be még valakit,jó ideje már ők is számolatlanul hozzák haza a gyámoltalanokat..
remélem,hogy van köze hozzá a nevelésemnek,hogy ilyen szívük van..
pedig nem kis összeg a felelős állattartás,az ivartalanítások,oltások,parazitamentesítés..
mégis azt mondom,hogy összegben nem kifejezhető az a mérhetetlen szeretet,amit kapunk tőlük..

bolondokháza..

nyugodtan kitehetnék a házra egy táblát,hogy MEGTELT,de ismerve a lányokat,lesz ez még cifrább is..
ugyanis nemcsak anyukám kutyái cuccoltak be hozzánk,de egy hétre anyukám is,hozzánk költözött ancsa fiúja is,és nemsokára érkezik egy újabb mentett nyuszi is,mert ugye még olyan kevés állatunk van..
ez olyan mennyiségű holmi cirkulálásával jár,hogy már egy jó ideje a szárítóról öltözködünk,mert azt legalább még megtaláljuk..
az én hálómban gyakorlatilag ancsa összes ruhája lakik kupacokban,mert éppen átrendezés alatt a szobája..
esténként egy szűk ösvényen jutok el az ágyig,és még hálás is vagyok,hogy legalább abban nem lakik rajtam kívül más(virsli nem számít,mert ő kis helyet foglal,és egyébként is gyakrabban alszik már a földszinten,őrzi az új kutyákat..)
a lányok ugyan kaptak új ruhásszekrényeket,hogy megszüntessük ezt az állandó kupit(én nem tudom,minden kamaszlánynak ilyen irdatlan sok ruhája van?),de az összeszerelésükhöz nincs diplomám,és a feleslegessé vált bútorok most akadálypályaként szolgálnak a teraszon..
mindig arra gondolok,hogy nem egyre rendezettebbé válunk,hanem egyre jobban elhatalmasodik a káosz..
néha kicsit ostorozom magam,hogy talán lehetnék jobban szervezett(meg esetleg férfi is sok szerszámmal és nagy fúróval),akkor hatékonyabb lehetne ez a sokszoros költözködés..
de hajlíthatnám az időt is,akkor talán kétszer annyit tudnék sűríteni egy napba,és nem kellene kávéval bevennem a taurinos koffein tablettát,és leöblítenem zöld teával..
azért nem lennék őszinte,ha azt nem tenném hozzá,hogy erősen figyelek most már arra,hogy maradjon egy kis ÉNidőm is,ragaszkodom a függőszékben kávézáshoz,és a tulipánokban gyönyörködéshez..
simán keresztül tudok nézni az ostromállapoton,ha eddig-eddig vagyok,és engedélyezek magamnak szabadidőt,mert megzakkanva úgysem venné senki hasznomat..
a kutyusokkal is meg kell szimatolni a kertekből áramló virágillatot,megölelem az orgonabokrokat,és heverészek a fűben,becsukva a szemem,mert azokból a pillanatokból töltekezem..

Because they are voiceless

Prepare to have your heart melted.

Because they bring us joy.
Because they are at our mercy.
Because they teach us kindness.
And compassion.
And understanding.
Because they are voiceless.
Because they wish us no harm.
Because they are our companions.
And because we are all animals.
We will never stop being a voice, for them.

https://www.facebook.com/photo.php?v=10151778690637576&set=vb.32799215298&type=2&theater