a mi formánk..

abszolút jellemző ránk,hogy miután 3 hétig terveztük,melyik nap is legyen,amikor mindenki ráér, Az A Nap,mikor megejtjük az idei nyaralásunkat,azaz megtámadjuk a Dorogi tavat..
sikerült az egyetlen abszolút alkalmatlan napot eltalálnunk..
egy bohózatra emlékeztetett,ahogy megérkeztünk felpakolva hűtőtáskával meg egyebekkel(reggel még időben palacsintákat és pizzákat sütöttünk A Nagy Napra),miközben tökig be volt borulva,és csendben csepergett az eső..
igyekeztünk ugyan poénra venni a dolgot jól bezabálni az esőben,és remekül érezni magunkat(szerintem egyébként sikerült is),de majd befagyott a seggünk..
a 'kicsikkel' csakazértis összevizeztük magunkat,hamár..de Ancsa múmiává tekerte magát addig a parton a létező összes törülközőben,és csak a halk nyöszörgése hallatszott ki..
kénytelenek voltunk belátni,hogy a jóidő is szabadságra ment..
komolyan nem hiszem el,hogy az a nap egyáltalán valóság volt..
előtte is,és azóta is döglünk meg a melegtől mindannyian..

tervezni tudni kell:)