könnyű reggelik és vacsorák ideje..

jót tesz az alakomnak az idegeskedés(azért nem vagyok hálás) a napi hosszú séta(ennek a virslinek semmi sem elég..kimenne a világból),és az is,hogy az erdőben reggelizem minden nap..
egyébként nem vagyok az a reggelizős típus,az év nagy részében egy bögre kávéval húzom ki a délelőttöket,legfeljebb ráküldök még eggyel,ha a felborulás szélén állok(fújfúj..rossz dolog..sose utánozzatok)..
most azonban más világ van..
pukkadásig jóllakom,mire a reggeli sétából hazaérünk..
az erdei szamócával sok volt a babra,de az íze..nahát szerintem utolérhetetlen volt..
most jött viszont el a kánaán,mióta beértek az eprek és a meggyek a fákon..
több roskadásig teli fa is utunkba esik,és azon kaptam magam,hogy nyakig maszatos(a fekete eper cudar módon fog),és jóllakott vagyok,mire hazaérünk..
délben már nem is nagyon kívánkozik komoly ebéd a tányéromra,elég csak hirtelenjében sütni egy kis cukkinit..(amit pedig a kertből szedtem ugyebár)..
és akkor még nem is áradoztam arról a kosárnyi zöldborsóról,amit leszüreteltünk a lányokkal,és amiből olyan vajas-galuskás borsóleves készült,hogy nem tudok eleget enni belőle..
eljött a szezonja annak is,hogy össze lehet már dobni a kertből vacsorára egy klassz kis salátát is,ha van hozzá elég sajt a hűtőben(minden évben eljön az elemlámpával vacsorakutatás ideje..nyami)..

meg tudnám ezt szokni,hogy kertből,erdőből lakjak jól..