fogadalmak helyett..

mentségemre szolgáljon,hogy a december őrültebb volt,mint bármikor,így még mindig nem igazán hevertük ki..
én csak futtában láttam a családom a sok munkától,és amikor végre kicsit szusszanhattam volna,akkor is gyorsban valamit át kellett mindig hurcolni máshová,úgyhogy már sikítok a dobozoktól,pedig hol van még a tavasz..
az ünnepeket ennek okán félholtan heverészve szanaszét abszolváltuk,jól ki is kerekedtünk..
Ancsa a vizsgaidőszaka ellenére ismét profi séfhez méltó menüt kreált(hogy miért nem ebből akar ez a lány megélni,nem értem),leírni is sok lenne,mennyi mennyei finomságot ettünk..
némely fogást ismételtünk is,olyan zajos közönségsikert aratott..
a két 'kicsi' már sürgős fogyókúrába is fogott a héten,sikerült úgy gombóccá ennünk magunkat..
én biztos,hogy várok vele tavaszig,mert ebben a sötétségben én állandóan csak enni,meg aludni vágyom,és tuti nem fogok most salátákat rágni és futkározni a nyálas ködben..
nálam a tél mindig a gömbölyödés időszaka,és jól is van ez így..
ha kivirul az ég,úgyis rögtön az erdőben talál a virslivel,mert számomra a napsütés az élet..
ha sötéten borul rám az ég,beindul a kuckózásom,amibe nagy puha takarók,ropogó tűz és forró,sűrű levesek tartoznak szigorúan gyertyafénnyel,és eszembe sem jut semmiféle fogyókúra..

számvetést sem készítettem,terveket sem dédelgettem,egész egyszerűen csak egy dologért fohászkodtam erre az évre..
történjen minden úgy,ahogy mindannyiunknak a legjobb..
a lapok úgysem a mi kezünkben vannak,én csak a jó leosztásért imádkozom..
nem tudhatom,mikor melyik utunk merre visz..
egy a fontos,hogy továbbra is egymás kezébe kapaszkodva mehessünk,és el is érjük majd az álmainkat..

ezt kívánom nektek is teljes szívemből!