nem vagyok egy példamutató személyiség..
olyan,hogy karácsonyi lista,meg tervszerű készülődés,nagytakarítás..ugyanmár..
fejben káosz..
na az minden évben van..
aztán a nagy pillanatra mégis összeáll a kép,ha volt lista,ha nem(perszenem)..
nem úgy a lányok..
szerkesztettek már girlandos menükártyát az ünnepi vacsorához,amit ismét Ancsa főszakácsunk prezentál majd,a többiek kuktáskodásával(mondtam már,milyen hálás vagyok?<3)..
így nyugodtan adhatom elő a minden évben szokásos 'négykézláb kúszom a fa alá a fáradtságtól' magánszámomat(legyilkol a boltban a decemberi roham)..
most cizelláltuk a dolgot egy jó nagy felfordulással is,hiszen anyukám házeladását követően most új otthonának berendezése a cél,és csak dobozolunk..dobozolunk..dobozolunk..
felfordítottunk már nála mindent,és sikeresen begyűrűzött ez hozzánk is,amivel jó,ha tavaszra végzünk,mire költöznie kell..
szekrények kúsznak másznak az emeletek között(méghogy gyenge nők..phhh)..könyv és ruhakupacok uralnak mindent..
rend lesz..rend lesz..ez a napi mantrám..
a hajnali kávém ötpercében még hiszek abban,hogy össze tudom tartani a széthulló napokat,és bár estére ez a lendület már fárad,de még marad erőm csodálni a jégvirágokat,és piros orral ugrálni a befagyott pocsolyákban..
a karácsony még fölémtornyosul a teendőivel,de készen állnak a lányok mikuláscsizmái megrakva minden jóval,és feltöltve az adventi zsákok is..
nem utolsó éjjel összekapva,ahogy szoktam,úgyhogy kérem az ötöst az ellenőrzőmbe..
naugye..
kérlek gondoljatok a didergőkre!
2013. november 28., csütörtök
2013. november 18., hétfő
szórakozott lettem..
csak abból látom,hogy már nem vagyok húszéves,hogy elkezdtem kicsit szanaszét lenni..
régebben sem voltam az a vonalzóval derékszög típus,viszont akkor még átláttam a dolgokat,és seperc alatt megtaláltam mindent,amit kerestem,és kb fél óra alatt rittyentettem rendet a házban..
most már mindennel sokkal többet szöszölök,el-elmélázok dolgokon,és szinte sosem találok semmit..
ha eltervezem,hogy ezt most olyan helyre teszem,amire biztosan emlékezni fogok..akkor évekre nyomát vesztem..
mindig vannak elveszett tárgyaim a homályzónában,amikről tudom,hogy a házban vannak,csak éppen fogalmam sincs,hogy merre..
hetek óta körözést adtam ki a mikuláscsizmákra,amiket meg kell majd töltenem ajándékokkal,hiszen van 3 apró kicsibabám:D
igény támadt arra is,hogy ha egyszer régen már hímeztem adventi zsákocskákat,akkorlegyek szíves legyen szíves a Mikulás azokba is cukrokat rejteni,mert egész más úgy suliba indulni,ha nemcsak a csokit nyomják ki az adventi naptárból,hanem lehet bontogatni is:)
na ezekből is csak a hatodikai zsákot találtam meg eddig,de remélem időben szembejön velem a többi is..
(elképzelni sem tudom,hogy miért nem egy helyre tettem el őket)..
mindenesetre legalább a belevalókat már nagyrészt beszereztem,és remélhetem,hogy nem olyan helyre dugtam el(a csajok még mindig keresgélnek,mint malacka korukban),ahonnan majd jövőre kerülnek csak elő..
a tavaly félbehagyott kötött zoknik keresését már fel is adtam,úgy gondolom,hogy amikor majd nem keresem,úgyis előkerülnek(vagy nem,és csatlakoznak az örökre útrakelt fél pár zoknikhoz)..
már arra is gondoltam,hogy majd papírra felírom,hogy mit hová tettem-dugtam,amire biztosan szükségem lesz..
de letettem róla,mert az első,amit elvesztenék,az a lelőhelyes papírom lenne..
régebben sem voltam az a vonalzóval derékszög típus,viszont akkor még átláttam a dolgokat,és seperc alatt megtaláltam mindent,amit kerestem,és kb fél óra alatt rittyentettem rendet a házban..
most már mindennel sokkal többet szöszölök,el-elmélázok dolgokon,és szinte sosem találok semmit..
ha eltervezem,hogy ezt most olyan helyre teszem,amire biztosan emlékezni fogok..akkor évekre nyomát vesztem..
mindig vannak elveszett tárgyaim a homályzónában,amikről tudom,hogy a házban vannak,csak éppen fogalmam sincs,hogy merre..
hetek óta körözést adtam ki a mikuláscsizmákra,amiket meg kell majd töltenem ajándékokkal,hiszen van 3 apró kicsibabám:D
igény támadt arra is,hogy ha egyszer régen már hímeztem adventi zsákocskákat,akkor
na ezekből is csak a hatodikai zsákot találtam meg eddig,de remélem időben szembejön velem a többi is..
(elképzelni sem tudom,hogy miért nem egy helyre tettem el őket)..
mindenesetre legalább a belevalókat már nagyrészt beszereztem,és remélhetem,hogy nem olyan helyre dugtam el(a csajok még mindig keresgélnek,mint malacka korukban),ahonnan majd jövőre kerülnek csak elő..
a tavaly félbehagyott kötött zoknik keresését már fel is adtam,úgy gondolom,hogy amikor majd nem keresem,úgyis előkerülnek(vagy nem,és csatlakoznak az örökre útrakelt fél pár zoknikhoz)..
már arra is gondoltam,hogy majd papírra felírom,hogy mit hová tettem-dugtam,amire biztosan szükségem lesz..
de letettem róla,mert az első,amit elvesztenék,az a lelőhelyes papírom lenne..
2013. november 16., szombat
köszönöm..köszönöm..köszönöm..
még mindig..
azóta is így kelek fel minden hajnalban..
a film indító képsora..
az ágy szélén ülve a sötétben arra gondolok:köszönöm..köszönöm..köszönöm..
mióta ezt a filmet láttam,sok sok dologban változtam..
ez a csendes Thank you ráébresztett,hogy bár nem tudhatom pontosan mi,de minden napomban lesz valami apróság,amiért hálás lehetek..
nem először ajánlom..
nem is utoljára..
hiszen néha újranézve újabb ajtókat nyit ki bennem..
talán most te is megtalálod azt a pár szót..
"az Ego megtanítja a legszörnyűbb tévedést:arra tanít bennünket,hogy el vagyunk választva Istentől.
az egyik legegyszerűbb megértés,amit életed délutánján sajátítasz el,mikor átváltasz az élet értelmi szakaszába,annak a belátása,hogy egy Forrásból érkeztél.
nevezhetjük Istennek,vagy Taónak..nem az a fontos,hogy minek nevezzük..
és,hogy ez a Forrás mindenhol ott van,sehonnan sem hiányzik.
ott kell,hogy legyen,mert Ő teremt mindent.minden ebből a Forrásból érkezik.
akkor bennem is ott kell lennie,ha mindenhol ott van..
itt kell legyen..
és ha itt van bennem,akkor ott van bármiben,ami hiányzik az életemből.
ha ezt tudatosítod,akkor felismered,hogy mindaz,ami hiányzik az életedből,és szeretnéd,ha meglenne,már ott van a lelkedben.
csupán meg kell találnod az erre való ráhangolódás egy módját,és tudatosítanod kell azt,hogy már kapcsolatban állsz vele,csak el kell indítanod az útján.."
2013. november 12., kedd
rámtört az elmebaj..
ahogy lehet tudni,hogy ősszel leszáll az első köd,úgy lehet arra is menetrendszerűen számítani,hogy a köddel együtt leszáll rám a köthetnék..
és ez nemcsak olyan múló,majd kifekszem hatású,hanem hajaz egy komoly elmebajra..
az első tünet,hogy elrikoltom magam,miszerint nincs egy normális sálam sem..
(hmm..kb 2 polcnyi sál roskadozik a gardróbban:D)
épp olyan színű,épp olyan anyagú és vastagságú viszont biztos nincs,amire épp a fogam fáj..
(van olyan a sálakkal,hogy elég?naugye..)
akkor előkapom a fonaltartalékaim..ami szintén nem egy szatyornyi mennyiség,hanem több komoly méretű fonott ládában is épphogy csak elfér..
ááááá..hát ezek nem az igaziak..
már meguntam,meg sosem tetszett,meg egyébként is egyik szín sem elég semmire..
(egyszer kötök belőlük egy égig érő szivárványt:D)
ekkor jön a következő stáció,mikor már tervezgetek..
előveszem a régi mintákat,új kötős újságokat veszek eszelős tekintettel,és bármilyen boltban járok,elmélyülten tapogatom a kötött ruhadarabokat..
(erősen moderálnom kell magam,hogy ne kezdjem leszámolni a szemeket néhány emberen,akiről leirigylem a sálját-pulcsiját-poncsóját..)
most tartok épp abban a stációban,mikor napi több órán keresztül webes fonalboltokat nézegetve,halkan sikongatva megállapítom,hogy a mennyország biztos pihepuha fonalgombolyagokból áll..
ha lenne befektethető pénzem,egészen biztosan egy kamionnyi fonal gazdája lennék..
most vagyok abban az állapotomban,hogy kezelésre szorulnék..
kötés elvonókúrán a helyem..
egyszerre elkezdtem három sálat és öt sapkát,persze nem találom a tavaly elkezdett zoknikat,és a kisvirsli reggelre megette a fa kötőtűmet is..
mi lesz ennek a vége?
és ez nemcsak olyan múló,majd kifekszem hatású,hanem hajaz egy komoly elmebajra..
az első tünet,hogy elrikoltom magam,miszerint nincs egy normális sálam sem..
(hmm..kb 2 polcnyi sál roskadozik a gardróbban:D)
épp olyan színű,épp olyan anyagú és vastagságú viszont biztos nincs,amire épp a fogam fáj..
(van olyan a sálakkal,hogy elég?naugye..)
akkor előkapom a fonaltartalékaim..ami szintén nem egy szatyornyi mennyiség,hanem több komoly méretű fonott ládában is épphogy csak elfér..
ááááá..hát ezek nem az igaziak..
már meguntam,meg sosem tetszett,meg egyébként is egyik szín sem elég semmire..
(egyszer kötök belőlük egy égig érő szivárványt:D)
ekkor jön a következő stáció,mikor már tervezgetek..
előveszem a régi mintákat,új kötős újságokat veszek eszelős tekintettel,és bármilyen boltban járok,elmélyülten tapogatom a kötött ruhadarabokat..
(erősen moderálnom kell magam,hogy ne kezdjem leszámolni a szemeket néhány emberen,akiről leirigylem a sálját-pulcsiját-poncsóját..)
most tartok épp abban a stációban,mikor napi több órán keresztül webes fonalboltokat nézegetve,halkan sikongatva megállapítom,hogy a mennyország biztos pihepuha fonalgombolyagokból áll..
ha lenne befektethető pénzem,egészen biztosan egy kamionnyi fonal gazdája lennék..
most vagyok abban az állapotomban,hogy kezelésre szorulnék..
kötés elvonókúrán a helyem..
egyszerre elkezdtem három sálat és öt sapkát,persze nem találom a tavaly elkezdett zoknikat,és a kisvirsli reggelre megette a fa kötőtűmet is..
mi lesz ennek a vége?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)