fogyás újratöltve

ez a hosszan tartó mogorva idő betett a fogyásomnak..
ilyenkor már néhány ruhamérettel vékonyabb szoktam lenni,de hát bevallom töredelmesen,hogy idén még egy centit sem fogytam..
bekívánkoztam  esténként a takaró alá,és nem salátára vágytam..
rájöttem,hogy én egy érzelmileg súlyváltozós vagyok..
mondjuk bánatomban tudok a leggyorsabban fogyni,nagy bajoknál akár heti 12 kilót is(sohasoha többé olyat)..
és van a tavaszos fogyás minden évben,ami menetrendszerűen jön,mint a virágillat..
ilyenkor már nem kívánom az édes ízt,csak zöldeket rágnék egész nap,és a sok sétától elkezdek zergésedni..
ebben azt szeretem igazán,hogy nem kerül erőfeszítésembe,hiszen egyszerűen csak hallgatok a természetre és a testem jelzéseire..
most viszont a hideg időszak alatt megint bemormotásodtam,és ettem aludtam volna naphosszat..
persze most meg pihegek,mint a tömött liba,hiszen ki látott már hirtelen ilyen meleget..
nem csak a télikabátomat kell újra eltennem(megsúgom,egy picit újra elővettem a hajnali jövésmenésekhez..puhány én),hanem gyors tempóban nekilátni a mozgásnak is..
na nem kell félteni,majd olyan óvatoskán..fokozatosan..
úgyis lehet már epret ebédelni napfénnyel,már semmi sem tart vissza attól,hogy a téli kiskutyahájam letudjam..

még virsli is ruhában aludt az utóbbi hetekben

nemcsak rám fér a fogyókúra..ő itt zoli a gömb..

irány a természet..

sok sok minden zsúfolódott a legutóbbi hallgatásomba,például elballagott a középső hercegnőm,és letudta az írásbeli érettségiket is,mindeközben ancsa megkezdte a vizsgaidőszakát,így pengeélen táncolnak az idegeik..
mondhatnám,hogy az enyém is,de én már kifejlesztettem a túlélési technikámat..
mikor látom,hogy már a van/nincs sapka rajta fokozatnál tartunk,akkor nem állok bele a feszültségbe,és nem várom meg,míg jól összevesznénk a semmin,hanem vagy gyorsan pórázra kapom a kutyákat,és nekifutok az erdőnek,vagy elvonulok a szobámba olvasni..
magamra zárom az ajtót,és megvárom,míg lenyugszanak..
alapból egy nagyon nyugodt természet vagyok(anyukám szerint kibírhatatlan a buddhista nyugalmam),de engem speciel nem hoz helyre,ha egy jót kiabálok,és mások ordítozásától is hidegrázást kapok..
amikor lenyugszik a delikvens,akkor meg lehet beszélni..addig csak az indulat kiabál a másikból,és én arra nem vagyok vevő..
álszent lennék,ha azt állítanám,hogy sosem kiabáltam még,de épp ezért tudom,hogy semmi értelme..
attól nem végzi el hamarabb senki a ráeső házimunkát(ez a gyenge pontom),ha a türelmem fogytán a végén már kiabálok..
egy kis helyre zsúfolódó ilyen mértékű ember és állatlétszám mellett napi szinten kell takarítani,és ez még mindig nem megy olyan flottul,ahogy szeretném..
újabb és újabb táblázatokkal próbáljuk a beosztást ésszerűsíteni(most épp van heti,és napi lista is),de még mindig nem érzem tökéletesnek a dolgot..
de nem adom fel :)

a nyuszik szabadfoglalkozása kicsit problémás,mert eddig ugye nyunyesz garázdálkodott,amikor otthon voltunk,és kiengedtük..most azonban váltott műszakban kell kiengednünk a szöszmösz nyuszival,mert nem szeretnénk újabb kisnyuszikkal gazdagodni,és nincsenek ivartalanítva..
megoldás lenne,ha a kertben lenne egy kettéosztott játszóterük,de ez még a nyári feladatok közé tartozik..
néha kicsit problémás,hogy ennyien vannak,de engem még mindig nem idegesít..
az öreg labit sem egyszerű sétálni vinni..
eleinte mindig elengedtem,hadd botorkáljon,szimatoljon kedvére,de úgy belelendül,hogy csak megy,amerre lát(illetve épphogy nem lát)..
sehallselát dömötör,így aztán hiába kiabálok neki,kukkot sem hall belőle..
drága őszpofájú öregúr..most már pórázon viszem,mert egyszer őt kímélve otthon hagytam(már a mozgása sem az igazi),de a sarokig hallottam a sírását,na hát ilyet aztán soha többet..
inkább bandukolok vele nyugdíjas tempóban,míg a megvadult csikó módon vágtató virsli és a spanci le nem fárad..
egy vándorcirkuszhoz hasonlíthatunk séta közben(szonjuska le-föl cikázik virslivel,míg én átszellemülten bolyongok az öregúrral,a fülemen is lógó virágokkal,gyógyfüvekkel)..
ezen a héten beköszönt a kánaán,hiszen végre napsütésben gyűjthetem a bodzát,akácot,vadrózsaszirmot..
komoly terveim vannak velük :)

huss ki a szabadba ti is ebben a gyönyörű ajándék-időben!

barney bújócskázik

vadásztejci..(hmm..ideje füvet nyírni)

cuki vagyok..virsli vagyok..ugye szeretsz?

fészekmeleg..

lusta disznó vagyok,hogy ilyen ritkán írok ide..
az,hogy fejben mennyit írok,és hogy inkább olvasok cseppnyi szabadidőmben,az talán lehet mentség..
az is mentségemre szolgálhat,hogy lefárasztanak a hétköznapok,és mivel nálam hétvégi munkaszünet sincs,így körbeérnek a hetek,és észrevétlen válnak hónapokká,évekké..
órákat,néha csak perceket tudok magamra szánni,de ez egy magamválasztotta életforma,így nem panaszkodom..
vakargathatnám a hasamat,de ez az életem most nem arról szól..
az elvégzett munka öröme számomra a Zen..
a frissen mosott ruha,a tiszta ház,és a jóllakott ember és állatgyerekek az én kitüntetéseim..
törődésem sokszorosát kapom vissza szeretetben,és ez mindig erőt ad az újabb naphoz..
nem is kívánok mást,minthogy maradhassak ölelő kuckójuk továbbra is..


legutóbbi örökbefogadott,bántalmazott tejci cicánk szép nagyra nőtt,és már megtanult szeretni..

legújabb családtagunk a kis mentett szöszmösznyuszi

dudaorrú cukivirsli,a LegjobbBarátom <3

"Nem vagyok kutyatartó, Gazdi vagyok. Kutyás. És így vagyok teljes."

PONT így..(ez egy link,és a kedvenc blogomra vezet)

ennél jobban nem lehet megfogalmazni,milyen kutyásnak lenni..

tavaszlányok..

utólag kívánok mindenkinek minden szépet s jót! <3
(mivel az ünnepek nekem mindig net nélküliek,számomra így teljes csak a pihenés..)
dokumentálni persze semmit sem tudok,mert amiket sütöttünk főztünk,azok mindig seperc alatt elfogytak,kalácsot kétszer is kellett sütnöm,és almás tormából sem elég soha,pedig már lassan egy liternyit keverünk be..
a sok evéstől nemcsak hevertünk szanaszét,hanem kiruccantunk a természetbe is..
Szonjuska határozottan úgy tett a mezőn,mintha nem ismerne,pedig szerintem egyáltalán nem voltam ciki,ahogy a kis lapátkámmal ülve ásogattam..
hihetetlen mennyiségben bújtak elő a gyógynövények,amitől harci izgalomba jöttem nyilván,és alaposan betáraztam utifűből,apróbojtorjánból,kakukkfűből,szamócából,amit gyorsan el is ültettem a fűszerkertembe..
a 'mi mezőnk' eleve egy kakukkfű-szamóca mező,nem lehet úgy leülni a fűbe,hogy közben ne inhalálnánk..
alig várom,hogy mehessünk majd legelni..
közben megérkezett az új nyuszi is,aki olyan,mint egy nagy vattapamacs,nem lehet kibírni,olyan édes..
ráadásul kézbevehető,nem úgy,mint nyunyesz,akit csak simogatni lehet,bár azt órákig bírná..
feltétlenül kell építenünk a kertbe egy tuti nyuszijátszóteret,mert a régit nyunyesz az ásatásaival teljesen leamortizálta..
a mi 'játszóterünk' is alakul,a kerítés fele már áll,így elképzelhető,hogy mire a palánta kiültetésekre kerül a sor,már biztonságban lesz a veteményes..
(bár nálam a virágoskert is tele van ezzel-azzal,most például lépten-nyomon óriási tő eprek virágoznak,még a kerti lépcsőn is-szerintem még szebbek is,mint az eperágyásban)..
szeretem ezt a kicsit káoszos elrendezést(nevezhetjük permakultúrának :D),és ha valami valahol tanyát ver,hát hagyom szépen békességben éldegélni..
a tavasz meghozta a lányok tisztítókúráját is,ahogy minden évben..
salaktalanító teaivás,minden napos futás,diéta..
bár eddig is kaptak a tízórai vizükbe citromot,friss citromfű és mentalevelet mióta kihajtott a kertben,de most már teszek bele hol ibolyát,hol más virágot is..
a szendvicsek mellé most már könnyebb lesz összeválogatni a zöldségeket is,amit külön szeretnek vinni kis dobozkában,feldarabolva,megszórva dióval,magokkal(hát ja..ezért kell irdatlan korán kelnem)..
csatlakozom a lányokhoz én is,ahogy minden évben,mert a téli kiskutyahájat csak úgy tudom ledolgozni,ha a hosszú séták mellett,egy kis méregtelenítéssel is besegítek..
a fogyókúra ellenére ez a legkedvesebb évszakom,mert szinte érzem,ahogy füstöl ki belőlem minden káros anyag,és sosem vagyok olyan légiesen könnyű,mint a tisztítókúra után..



tavaszlányok

a mindenjók..

cukkermukkerek a gyerekek,mert nekiálltak összeszerelni a szekrényeket hősiesen..
és nem éjjeliszekrényekről van szó,hanem orbitális nagy 3 ajtósokról..
én IKEÁ-n edzett vagyok(ez persze nem onnan való),és nagy svunggal voltam,hogy majd 2 perc alatt összedobom..
amikor kezembe vettem az útmutatót,nagyon csendben leraktam,és csak annyit mondtam,hogy sajnos én erre képtelen vagyok,mert már megöregedtem,és rosszul látok és hallok,egyébként is,hogyan gondolja ezt bárki..
ugyan már 3 napja küzdenek mókuskáim az elemekkel,és néha arra nyitok be,hogy fekszenek félholtan a paneleken,és olyankor nem sok jót olvasok le az arcukról,de már majdnem szekrény kinézete van..
ha így halad,nemsokára kész is lesz..
az első..
őszre állni is fog mindhárom..
(áááá..nem gonoszkodom..nyilván segít majd a tapasztalat)

miközben küzdünk az elemekkel,azért vannak kisebb sikerélmények is,hiszen gőzerővel készül a veteményes,kerülnek föld alá finomságok..
kellett ugyan újításokat bevezetni,mert a 6 cica mindig a felásott földön randalírozott,így most a kelés idejére hálóval takart magaságyásokkal próbálkozunk..
készül majd kerítés is a veteményes köré,arra pedig a megnövekedett kutyalétszám miatt lett szükség,mert ez a két nagy mamlasz megy amerre lát,keresztül-kasul mindenen..
az öreg labi szegény se nem hall,se nem lát,akkora a praclija,mint a virsli feje,meg kell zabálni..
a spániel meg spániel :)
a legtöbben falra másznak tőle,aki imádja,az meg épp azért imádja amilyen(például én,nekem ő már a harmadik spánielem,és odavagyok a csökönyös reneszánsz fejéért)..
néha arra gondolok,hogy hogyan is alakulhatott ez így,hogy a családban mindannyian imádjuk az állatokat..
hiszen kibírhatatlan lenne még egy távolságtartónak is az az állatlétszám,ami nálunk van..
de még anyukám is csak annyit mond mindig,egy új állat érkezésekor: 'ti nem vagytok normálisak',de mire kettőt fordulok,már ott cuncog velük..
a lányoknak meg nem kell kétszer mondani,hogy fogadjunk be még valakit,jó ideje már ők is számolatlanul hozzák haza a gyámoltalanokat..
remélem,hogy van köze hozzá a nevelésemnek,hogy ilyen szívük van..
pedig nem kis összeg a felelős állattartás,az ivartalanítások,oltások,parazitamentesítés..
mégis azt mondom,hogy összegben nem kifejezhető az a mérhetetlen szeretet,amit kapunk tőlük..

bolondokháza..

nyugodtan kitehetnék a házra egy táblát,hogy MEGTELT,de ismerve a lányokat,lesz ez még cifrább is..
ugyanis nemcsak anyukám kutyái cuccoltak be hozzánk,de egy hétre anyukám is,hozzánk költözött ancsa fiúja is,és nemsokára érkezik egy újabb mentett nyuszi is,mert ugye még olyan kevés állatunk van..
ez olyan mennyiségű holmi cirkulálásával jár,hogy már egy jó ideje a szárítóról öltözködünk,mert azt legalább még megtaláljuk..
az én hálómban gyakorlatilag ancsa összes ruhája lakik kupacokban,mert éppen átrendezés alatt a szobája..
esténként egy szűk ösvényen jutok el az ágyig,és még hálás is vagyok,hogy legalább abban nem lakik rajtam kívül más(virsli nem számít,mert ő kis helyet foglal,és egyébként is gyakrabban alszik már a földszinten,őrzi az új kutyákat..)
a lányok ugyan kaptak új ruhásszekrényeket,hogy megszüntessük ezt az állandó kupit(én nem tudom,minden kamaszlánynak ilyen irdatlan sok ruhája van?),de az összeszerelésükhöz nincs diplomám,és a feleslegessé vált bútorok most akadálypályaként szolgálnak a teraszon..
mindig arra gondolok,hogy nem egyre rendezettebbé válunk,hanem egyre jobban elhatalmasodik a káosz..
néha kicsit ostorozom magam,hogy talán lehetnék jobban szervezett(meg esetleg férfi is sok szerszámmal és nagy fúróval),akkor hatékonyabb lehetne ez a sokszoros költözködés..
de hajlíthatnám az időt is,akkor talán kétszer annyit tudnék sűríteni egy napba,és nem kellene kávéval bevennem a taurinos koffein tablettát,és leöblítenem zöld teával..
azért nem lennék őszinte,ha azt nem tenném hozzá,hogy erősen figyelek most már arra,hogy maradjon egy kis ÉNidőm is,ragaszkodom a függőszékben kávézáshoz,és a tulipánokban gyönyörködéshez..
simán keresztül tudok nézni az ostromállapoton,ha eddig-eddig vagyok,és engedélyezek magamnak szabadidőt,mert megzakkanva úgysem venné senki hasznomat..
a kutyusokkal is meg kell szimatolni a kertekből áramló virágillatot,megölelem az orgonabokrokat,és heverészek a fűben,becsukva a szemem,mert azokból a pillanatokból töltekezem..