mindenkitől szeretnék elnézést kérni,akit nem olvastam,akinek nem írtam,akit nem hívtam,de beszippantott a munka karácsony előtt..
mindenkinek Áldott karácsonyt kívánok így utólag,és remélem,hogy úgy alakul az újévetek,ahogyan szeretnétek!
Fényben gazdag újévet kívánok nektek!
2013. december 27., péntek
2013. december 11., szerda
2013. december 10., kedd
túl a nehezén..
hetek óta érlelődött bennem egy jó nagy sírás,csak nem tudott teret kapni..
aztán eljött a tegnapi nap,amiben egymást érték a rosszak,így sikerült végre egy jót sírnom..
kell ez is néha..
az autómnak hónapok óta rossz a zárja,így pénztelenségemben csak reméltem,hogy ott is találom,ahol hagyom..
tegnap hajnalban azonban már az ablaka is megszűnt,mikoris a hajnali iskolafuvarban egyszercsak egy nagy reccsenéssel beleszakadt az egész üveg az ajtóba..
ettől olyan zaklatott lettem,hogy hazaérve úgy elkavartam az egyetlen kulcsot a kocsimhoz,hogy órákig kerestem egyre nagyobb pánikban,hiszen dolgozóba kellett indulnom..
még a hűtőben is néztem,mert a szétszórtságom felülmúlhatatlan..
sírásgombóccal a torkomban végül a csizmámban találtam meg(ne is kérdezd,hogy került oda)..
mivel az egész ablaknélküliséget sikerült egy szélviharos,zuhogó esős napra időzítenem,ezért mire beértem a boltba,csavarni lehetett belőlem a vizet,és sajnáltam,hogy nem búvárszemüvegben indultam útnak(főleg,mivel olyanom nincs is)..
kukkot nem láttam az arcomba zuhogó esőtől,és ráfagyott a kormányra a kezem..
na ez volt az a pont,amikor végre sikerült az elkeseredettségnek olyan fokára jutnom,hogy bömböltem egy sort..
remélem,erre az évre esedékes pechszériámat ezzel a nappal le is tudtam..
végül is megvolt a három,lehet engem ezentúl békén hagyni..
aztán eljött a tegnapi nap,amiben egymást érték a rosszak,így sikerült végre egy jót sírnom..
kell ez is néha..
az autómnak hónapok óta rossz a zárja,így pénztelenségemben csak reméltem,hogy ott is találom,ahol hagyom..
tegnap hajnalban azonban már az ablaka is megszűnt,mikoris a hajnali iskolafuvarban egyszercsak egy nagy reccsenéssel beleszakadt az egész üveg az ajtóba..
ettől olyan zaklatott lettem,hogy hazaérve úgy elkavartam az egyetlen kulcsot a kocsimhoz,hogy órákig kerestem egyre nagyobb pánikban,hiszen dolgozóba kellett indulnom..
még a hűtőben is néztem,mert a szétszórtságom felülmúlhatatlan..
sírásgombóccal a torkomban végül a csizmámban találtam meg(ne is kérdezd,hogy került oda)..
mivel az egész ablaknélküliséget sikerült egy szélviharos,zuhogó esős napra időzítenem,ezért mire beértem a boltba,csavarni lehetett belőlem a vizet,és sajnáltam,hogy nem búvárszemüvegben indultam útnak(főleg,mivel olyanom nincs is)..
kukkot nem láttam az arcomba zuhogó esőtől,és ráfagyott a kormányra a kezem..
na ez volt az a pont,amikor végre sikerült az elkeseredettségnek olyan fokára jutnom,hogy bömböltem egy sort..
remélem,erre az évre esedékes pechszériámat ezzel a nappal le is tudtam..
végül is megvolt a három,lehet engem ezentúl békén hagyni..
2013. december 6., péntek
bújós reggel..
látom,mások listákat írnak,telefonjaikon csipogtatják az emlékeztetőket,és épp úgy rohannak,ahogy nem szeretnék..
persze minden évben kitör rajtam is a harci láz,és úgy érzem,hogy megoldok mindent egyedül,ide nekem az oroszlánt is..
minek is?
mióta megtanultam megvonni a vállam,ha észreveszem a koszos ablakot,azóta nem áll égnek minden hajam szála..
ha úgy adódik,hogy lesz időm karácsonyig glanzba vágni a házat,akkor megteszem,ha nem,jó lesz úgyis..
maximalista énemnek persze szúrja a szemét a tökéletlenség,és nyilvánvalóan szeretnék idilli körülményeket magam köré,de most épp nem ennek van itt az ideje..
már az is öröm,hogy el tudok jutni a zoknijaimhoz az összevissza tologatott bútorok között(asztalosunknak sikerült a finisben leszakítania az ujját-nem nálunk-,így kilátástalanságba tolva a befejezést)..
viszont van már jövőkép,és legalább fejben összeállt,hogy a tavaszi nagy költözésnél milyen bútorok kezdenek új életet anyukámnál,és melyik bútor hová tolódik nálunk..
addig még ütöm-verem magam fiókokba,könyvtornyokat építek eldugott zugokban,és mindig találok valami meglepetést,amit évekkel ezelőtt jól elraktam tuti helyre..
virslinek sem lesz ruhája,max,ha veszek valahol,mert ebben az őrületben 2 sort bírtam kötni összvissz,meg is vizesedett szegénykémnek az orra a reggeli pisiléseknél..
kényes kis bőrösvirsli..párnalakó mamikedvence most mézestea kúrán van..
amikor tornyosulnak bennem a mindenfélék,olyankor szoktam hajnalban beosonni a lányokhoz,hogy nyomják le nyugodtan az ébresztőórájukat,és aludjunk egy jó nagyot inkább..
így tettünk ma is,és nem csak azért,mert a vihartól áram nélkül maradtunk a kukk sötétben,és üvöltött,csapkodott kint a szél,hanem egyszerűen azért,mert ez JÓ..
persze minden évben kitör rajtam is a harci láz,és úgy érzem,hogy megoldok mindent egyedül,ide nekem az oroszlánt is..
minek is?
mióta megtanultam megvonni a vállam,ha észreveszem a koszos ablakot,azóta nem áll égnek minden hajam szála..
ha úgy adódik,hogy lesz időm karácsonyig glanzba vágni a házat,akkor megteszem,ha nem,jó lesz úgyis..
maximalista énemnek persze szúrja a szemét a tökéletlenség,és nyilvánvalóan szeretnék idilli körülményeket magam köré,de most épp nem ennek van itt az ideje..
már az is öröm,hogy el tudok jutni a zoknijaimhoz az összevissza tologatott bútorok között(asztalosunknak sikerült a finisben leszakítania az ujját-nem nálunk-,így kilátástalanságba tolva a befejezést)..
viszont van már jövőkép,és legalább fejben összeállt,hogy a tavaszi nagy költözésnél milyen bútorok kezdenek új életet anyukámnál,és melyik bútor hová tolódik nálunk..
addig még ütöm-verem magam fiókokba,könyvtornyokat építek eldugott zugokban,és mindig találok valami meglepetést,amit évekkel ezelőtt jól elraktam tuti helyre..
virslinek sem lesz ruhája,max,ha veszek valahol,mert ebben az őrületben 2 sort bírtam kötni összvissz,meg is vizesedett szegénykémnek az orra a reggeli pisiléseknél..
kényes kis bőrösvirsli..párnalakó mamikedvence most mézestea kúrán van..
amikor tornyosulnak bennem a mindenfélék,olyankor szoktam hajnalban beosonni a lányokhoz,hogy nyomják le nyugodtan az ébresztőórájukat,és aludjunk egy jó nagyot inkább..
így tettünk ma is,és nem csak azért,mert a vihartól áram nélkül maradtunk a kukk sötétben,és üvöltött,csapkodott kint a szél,hanem egyszerűen azért,mert ez JÓ..
2013. november 28., csütörtök
mindennapi mosolyaink..
nem vagyok egy példamutató személyiség..
olyan,hogy karácsonyi lista,meg tervszerű készülődés,nagytakarítás..ugyanmár..
fejben káosz..
na az minden évben van..
aztán a nagy pillanatra mégis összeáll a kép,ha volt lista,ha nem(perszenem)..
nem úgy a lányok..
szerkesztettek már girlandos menükártyát az ünnepi vacsorához,amit ismét Ancsa főszakácsunk prezentál majd,a többiek kuktáskodásával(mondtam már,milyen hálás vagyok?<3)..
így nyugodtan adhatom elő a minden évben szokásos 'négykézláb kúszom a fa alá a fáradtságtól' magánszámomat(legyilkol a boltban a decemberi roham)..
most cizelláltuk a dolgot egy jó nagy felfordulással is,hiszen anyukám házeladását követően most új otthonának berendezése a cél,és csak dobozolunk..dobozolunk..dobozolunk..
felfordítottunk már nála mindent,és sikeresen begyűrűzött ez hozzánk is,amivel jó,ha tavaszra végzünk,mire költöznie kell..
szekrények kúsznak másznak az emeletek között(méghogy gyenge nők..phhh)..könyv és ruhakupacok uralnak mindent..
rend lesz..rend lesz..ez a napi mantrám..
a hajnali kávém ötpercében még hiszek abban,hogy össze tudom tartani a széthulló napokat,és bár estére ez a lendület már fárad,de még marad erőm csodálni a jégvirágokat,és piros orral ugrálni a befagyott pocsolyákban..
a karácsony még fölémtornyosul a teendőivel,de készen állnak a lányok mikuláscsizmái megrakva minden jóval,és feltöltve az adventi zsákok is..
nem utolsó éjjel összekapva,ahogy szoktam,úgyhogy kérem az ötöst az ellenőrzőmbe..
naugye..
kérlek gondoljatok a didergőkre!
olyan,hogy karácsonyi lista,meg tervszerű készülődés,nagytakarítás..ugyanmár..
fejben káosz..
na az minden évben van..
aztán a nagy pillanatra mégis összeáll a kép,ha volt lista,ha nem(perszenem)..
nem úgy a lányok..
szerkesztettek már girlandos menükártyát az ünnepi vacsorához,amit ismét Ancsa főszakácsunk prezentál majd,a többiek kuktáskodásával(mondtam már,milyen hálás vagyok?<3)..
így nyugodtan adhatom elő a minden évben szokásos 'négykézláb kúszom a fa alá a fáradtságtól' magánszámomat(legyilkol a boltban a decemberi roham)..
most cizelláltuk a dolgot egy jó nagy felfordulással is,hiszen anyukám házeladását követően most új otthonának berendezése a cél,és csak dobozolunk..dobozolunk..dobozolunk..
felfordítottunk már nála mindent,és sikeresen begyűrűzött ez hozzánk is,amivel jó,ha tavaszra végzünk,mire költöznie kell..
szekrények kúsznak másznak az emeletek között(méghogy gyenge nők..phhh)..könyv és ruhakupacok uralnak mindent..
rend lesz..rend lesz..ez a napi mantrám..
a hajnali kávém ötpercében még hiszek abban,hogy össze tudom tartani a széthulló napokat,és bár estére ez a lendület már fárad,de még marad erőm csodálni a jégvirágokat,és piros orral ugrálni a befagyott pocsolyákban..
a karácsony még fölémtornyosul a teendőivel,de készen állnak a lányok mikuláscsizmái megrakva minden jóval,és feltöltve az adventi zsákok is..
nem utolsó éjjel összekapva,ahogy szoktam,úgyhogy kérem az ötöst az ellenőrzőmbe..
naugye..
kérlek gondoljatok a didergőkre!
2013. november 18., hétfő
szórakozott lettem..
csak abból látom,hogy már nem vagyok húszéves,hogy elkezdtem kicsit szanaszét lenni..
régebben sem voltam az a vonalzóval derékszög típus,viszont akkor még átláttam a dolgokat,és seperc alatt megtaláltam mindent,amit kerestem,és kb fél óra alatt rittyentettem rendet a házban..
most már mindennel sokkal többet szöszölök,el-elmélázok dolgokon,és szinte sosem találok semmit..
ha eltervezem,hogy ezt most olyan helyre teszem,amire biztosan emlékezni fogok..akkor évekre nyomát vesztem..
mindig vannak elveszett tárgyaim a homályzónában,amikről tudom,hogy a házban vannak,csak éppen fogalmam sincs,hogy merre..
hetek óta körözést adtam ki a mikuláscsizmákra,amiket meg kell majd töltenem ajándékokkal,hiszen van 3 apró kicsibabám:D
igény támadt arra is,hogy ha egyszer régen már hímeztem adventi zsákocskákat,akkorlegyek szíves legyen szíves a Mikulás azokba is cukrokat rejteni,mert egész más úgy suliba indulni,ha nemcsak a csokit nyomják ki az adventi naptárból,hanem lehet bontogatni is:)
na ezekből is csak a hatodikai zsákot találtam meg eddig,de remélem időben szembejön velem a többi is..
(elképzelni sem tudom,hogy miért nem egy helyre tettem el őket)..
mindenesetre legalább a belevalókat már nagyrészt beszereztem,és remélhetem,hogy nem olyan helyre dugtam el(a csajok még mindig keresgélnek,mint malacka korukban),ahonnan majd jövőre kerülnek csak elő..
a tavaly félbehagyott kötött zoknik keresését már fel is adtam,úgy gondolom,hogy amikor majd nem keresem,úgyis előkerülnek(vagy nem,és csatlakoznak az örökre útrakelt fél pár zoknikhoz)..
már arra is gondoltam,hogy majd papírra felírom,hogy mit hová tettem-dugtam,amire biztosan szükségem lesz..
de letettem róla,mert az első,amit elvesztenék,az a lelőhelyes papírom lenne..
régebben sem voltam az a vonalzóval derékszög típus,viszont akkor még átláttam a dolgokat,és seperc alatt megtaláltam mindent,amit kerestem,és kb fél óra alatt rittyentettem rendet a házban..
most már mindennel sokkal többet szöszölök,el-elmélázok dolgokon,és szinte sosem találok semmit..
ha eltervezem,hogy ezt most olyan helyre teszem,amire biztosan emlékezni fogok..akkor évekre nyomát vesztem..
mindig vannak elveszett tárgyaim a homályzónában,amikről tudom,hogy a házban vannak,csak éppen fogalmam sincs,hogy merre..
hetek óta körözést adtam ki a mikuláscsizmákra,amiket meg kell majd töltenem ajándékokkal,hiszen van 3 apró kicsibabám:D
igény támadt arra is,hogy ha egyszer régen már hímeztem adventi zsákocskákat,akkor
na ezekből is csak a hatodikai zsákot találtam meg eddig,de remélem időben szembejön velem a többi is..
(elképzelni sem tudom,hogy miért nem egy helyre tettem el őket)..
mindenesetre legalább a belevalókat már nagyrészt beszereztem,és remélhetem,hogy nem olyan helyre dugtam el(a csajok még mindig keresgélnek,mint malacka korukban),ahonnan majd jövőre kerülnek csak elő..
a tavaly félbehagyott kötött zoknik keresését már fel is adtam,úgy gondolom,hogy amikor majd nem keresem,úgyis előkerülnek(vagy nem,és csatlakoznak az örökre útrakelt fél pár zoknikhoz)..
már arra is gondoltam,hogy majd papírra felírom,hogy mit hová tettem-dugtam,amire biztosan szükségem lesz..
de letettem róla,mert az első,amit elvesztenék,az a lelőhelyes papírom lenne..
2013. november 16., szombat
köszönöm..köszönöm..köszönöm..
még mindig..
azóta is így kelek fel minden hajnalban..
a film indító képsora..
az ágy szélén ülve a sötétben arra gondolok:köszönöm..köszönöm..köszönöm..
mióta ezt a filmet láttam,sok sok dologban változtam..
ez a csendes Thank you ráébresztett,hogy bár nem tudhatom pontosan mi,de minden napomban lesz valami apróság,amiért hálás lehetek..
nem először ajánlom..
nem is utoljára..
hiszen néha újranézve újabb ajtókat nyit ki bennem..
talán most te is megtalálod azt a pár szót..
"az Ego megtanítja a legszörnyűbb tévedést:arra tanít bennünket,hogy el vagyunk választva Istentől.
az egyik legegyszerűbb megértés,amit életed délutánján sajátítasz el,mikor átváltasz az élet értelmi szakaszába,annak a belátása,hogy egy Forrásból érkeztél.
nevezhetjük Istennek,vagy Taónak..nem az a fontos,hogy minek nevezzük..
és,hogy ez a Forrás mindenhol ott van,sehonnan sem hiányzik.
ott kell,hogy legyen,mert Ő teremt mindent.minden ebből a Forrásból érkezik.
akkor bennem is ott kell lennie,ha mindenhol ott van..
itt kell legyen..
és ha itt van bennem,akkor ott van bármiben,ami hiányzik az életemből.
ha ezt tudatosítod,akkor felismered,hogy mindaz,ami hiányzik az életedből,és szeretnéd,ha meglenne,már ott van a lelkedben.
csupán meg kell találnod az erre való ráhangolódás egy módját,és tudatosítanod kell azt,hogy már kapcsolatban állsz vele,csak el kell indítanod az útján.."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










