legyetek jók..

mivel közeledik a hétfő reggeli kórházbavonulásom,ezért belül már veszettül nyüszítek..

mert amennyire szeretnék már megszabadulni ettől az állandó fájdalomforrástól,épp annyira rettegek magától a műtéttől is..

és arra,vajon mire ébredek majd..

a műtét közbeni szövettantól függ,mennyire kaszabolnak szanaszét..

úgyhogy most arra mantrázok veszettül,hogy NEM..nem találnak semmi rosszindulatút,és MINDEN rendben lesz..

így legyen:))

a felém áradó gondoskodás és szeretet egyébként is olyan mértékben meghat,hogy szavamat szegi..

tapintatos figyelemmel vesznek körül,és pontosan tudják,mennyire képtelen vagyok kérni..

épp azt kapom,és épp úgy,ahogy arra szükségem van..

mindezért a köszönet is kevés..

sajnos az állandó fájdalom miatt sokszor vagyok türelmetlen és nyűgös,ezért tudom,hogy most nehéz velem..sorry..

szeretnék,de nem tudok olyan mértékben jelen lenni a saját életemben,ahogy szeretnék..

igyekszem nyakon csípni a fájdalom nélküli perceket,és olyankor belefeledkezni ebbe a jóízű tavaszba..

a kert napról napra zöldebb,és csak azt bánom,hogy ez az egész átalakulás lezajlik 1-2 hét alatt,ahelyett,hógy hónapokig tartana..

a tulipánokat sajnos nem tudtam kivárni,remélem ők türelmesek lesznek velem,és láthatom még őket virágozni,mikor kijövök..

ilyen szívást..

a kedvenc virágaim,és épp róluk csúszom le:(

kismocsok barney-ra ráköszöntött a szerelem,és már nem otthon éjszakázik(piszok kis dög)..

állandóan csavarog,és aggódhatok érte..

reggelente jön csak haza teletömni a hasát,és kipihenni az éjszakai udvarlást..

csapzott,koszos....és boldog:D

komolyan látom rajta,hogy még a füle is mosolyog..

gyönyörű,kiállhatatlan és...és..egyszerűen imádom..

macskába ilyen szerelmes én még sosem voltam..

egy bevallottan kutyástól ez nagy szó..

a tavaszi díszítgetést is félbehagytam(az ajtóra tervezett koszorút sem csináltam meg sajnos)..

az erőm egyszerűen most kevés volt hozzá..

de megpróbálom szonjuskát ráizzítani a húsvéti díszes dobozra..

pakolja ki valahogy..akárhogy..

a szándék a lényeg:))

nem mondom,hogy nyugodt lennék..hogyan fog működni az otthoni bolhacirkusz így igazgatóváltás alatt(anyukám tartja majd otthon a frontot)..

de szerencse,hogy már alapból szinte teljesen ősz(persze festve)..

mert ebbe,ami rá a lányok mellett vár napról napra, most biztosan beleőszülne:D

naszóval legyetek jók,míg nem leszek,és szorítsatok..please!

állatkás-virágos..

 éberkómás szőrösmalacunk a család főterroristájával,barney-val..

a műtét egy héttel tolva..hát voltam már ennél jobban is..

még néhány összeszorított szájjal kibírós nap..

megcsinálom..naná..

viszont a nárciszok kinyíltak(néha,mikor nem lát senki,megsimogatom őket)..

tulképpen olyan lélegzetelállítóan harsányan szépek úgy csokronként,hogy szívem szerint ott hemperegnék köztük a földön..

talán kicsit meg is rágcsálnám őket:D

a tulipánok a tavalyi sztrájkhoz képest most tele vannak bimbókkal..

úgyhogy nemsokára valamiféle kertészeti prospektusra fog hajazni a tavaszi hagymások 'részlegünk'..

nagyon nem olyan még a kert,amilyet szeretnék(állandóan hajigálják be a kertrendezős szóróanyagokat(értem én a célzást:D)..

de hát a ház előtti északi oldalt nemcsak a telekkel együtt örökölt óriási diófa és fenyő árnyékolja,hanem jóéletű kertikoszosmalac kutyáim is tépázzák rendesen..

fű csak elvétve nő,amerre ők garázdálkodnak..

és mivel nem vagyok az a korlátozós típus,ezért továbbra is randalírozhatnak az egész kertben(máramikor nem bent horkolnak..kb egész nap..lusta banda..)

ancsám elkerítette a veteményesét valamiféle zsenge kifeszített spárgás megoldással,de nem adok neki sok időt:D

sherry,a retrieverünk felébredt rögtön az éber kómából,és elrágta az egészet(buli van skacok..erre érdemes kicammogni)..

pedig egyébként arra sem ébred fel,ha hárman esünk rajta keresztül a házban(csak azon a 20 centin képes feküdni,amerre közlekedni lehet)..

ha rálépünk valamilyére,akkor meg elkezd helyben kaparni,és beletelik 10 percbe,mire felhúzza magát álló helyzetbe..

drága öreg kis malackám<3

szonja babám kanárit kért névnapjára,így már lassan megint nevezhetünk állatkert kategóriában..

mert,ha nem számoljuk a hol csigákat,hol halakat nevelgető akváriumot szonjánál,na akkor is éppen elég négylábúval osztjuk már meg a házat..

katus zsebszösz terroristája egyébként is horrorisztikus élményeket szerez nekünk..

első látásra beleugrott abba a tekerhető kis kerekébe,ahogy megérkezett,és tekeri azóta is bőszen..

a földszinten is hallani néha csendes percekben(na abból sincs nálunk túl sok)..

már mindenkire ráhozta a frászt,hogy mi ez a robaj az emeletről..

és ezt a csatazajt egy 3 centis szőrmók generálja..

megzabálom:D

tegnap estére csapágyasra hajtotta már a kerekét,így mindannyian frászt kaptunk az ismeretlen eredetű sivító hangoktól..úgy visít a kerék,hogy nem lehet tőle aludni..(éljenek az éjjel aktív rágcsálók:))

már tényleg csak az hiányzik,hogy meglegyen szonja kanárija,és mire szösz kidől hajnalra a kerékből,addigra a kanári fújja majd nekünk az ébresztőt..

hogy én mibe keveredem állandóan:D

kerek ez így..

köszönöm szépen megvagyok,nemsokára operálnak..

az egészségemről ennyit,ne többet..

sokkal,de sokkal fontosabb szerintem,hogy tojásokat akasztottunk szonjával a kis körtefára a ház előtt..

hogy az asztalon mindig áll egy nagy csokor bimbós ág(most épp aranyvesszőcsokor)..

hogy ma reggelre kidugták a fejüket a kis fűszernövények az ablakban,amiket ancsa vetett el..(igenigen..együtt sipítoztunk az örömtől..közös öröm:D)

hogy ma megvettem az első csokor barkámat(nem az utolsó,az tutifix)..ott figyelnek a pici barkák a konyhában..a gyöngybarka a gyengém..

bonifác megkapta tavaszi frizuráját,és tök kopasz lett..

a koszos spániel mammutunk már kezd kutyaformát ölteni(ja..töltött zoknira hajaz leginkább:))

katus szülinapjára megkapta a rég áhított kis hörcsögét..

aki a szösz nevet kapta a keresztségben,és mindenki imádja..(főleg a cicáink:D)

szonjuska megkapta az első pöttyös labdáját ebben az idényben(na az sem az utolsó volt)..

és mivel épp betegeskedett,ezért vele aludt napokig..

elnevezte,és amikor leeresztett,temetést akart neki rendezni..

(aha..nyakigláb kamasz..

külsőre:D)

a veteményes is alakul,és a kert is kezd életre kelni..

a nárciszokon már bimbók,és én szurkolok,hogy lássam még kinyílni őket kórház előtt..

napok óta kint süttetem magam pokrócba bugyolálva a teraszon a függőszékben..

és hallgatom a csendet..

a TAVASZT..a nagybetűs életet..

akárhogy is..

kerek ez így..

utat a tavasznak..

nyígni nem fogok csakazértsem(mr kontraszttól lila és feldagadt kezem,standard hasfájásom és brutális náthám ellenére sem)..

NEM és nem panaszkodom..

viszont..

erről az egy napos tavaszról igenis meg szeretnék emlékezni..

merthogy mikor úgy döntöttem nemrég,hogy a házban levakarok minden karácsonyi dekorációt,és utat engedek a tavasznak..

na akkor lepett be mindent újra kint a hó..

szentségeltem kicsit ugyan,és roppant mulatságosnak találtam a kontrasztot,de akkor is folytattam a lepkék és mindenféle tavaszi huncutságok kipakolását..

a lányoknál bepróbálkoztam egy kis kézművesszakkörrel is,de 2-3 lepke után kifújt a lelkesedésük..

nahát majdcsak kivackolódnak egyszer a kamaszkorból..

ancsám mondjuk pezseg nagyon,veszettül gyűjti már a vetőmagokat,és állandóan azt tervezgeti,mit hová fog ültetni..

én az orchideáimat szaporítgatom,és állandóan áll a zuhanyzóban néhány éppen csöpögő frissenmosott szobanövény..

előkotortam a szekrényből a tavaszi színű(citrom-narancssárga+zsengezöld) tányérokat,bögréket..

a lányokon kitört a 'diétázzunk-fussunk-méregtelenítsünk-fogyjunk' őrület..

a kutyákból csomókban hullik a szőr(grrrrr..),és a macskáink is egyre többet dugják ki az orrukat a házból..

rajtam egyértelműen kitört a tavaszi nagytakarítási mánia,és mindent szeretnék begyömöszölni a mosógépbe,ami csak mozdítható..

állandóan sarkig tárom az ablakokat,megfagyasztva ezzel mindenkit(majd jól benáthásítva magam is)..

de az  orromra nőtt zsebkendővel is csak azt mondhatom..

a tavaszt imádom a legjobban..

imádom a tavaszt..

nyígni nem fogok csakazértsem(mr kontraszttól lila és feldagadt kezem,standard hasfájásom és brutális náthám ellenére sem)..

NEM és nem panaszkodom..

viszont..

erről az egy napos tavaszról igenis meg szeretnék emlékezni..

merthogy mikor úgy döntöttem nemrég,hogy a házban levakarok minden karácsonyi dekorációt,és utat engedek a tavasznak..

na akkor lepett be mindent újra kint a hó..

szentségeltem kicsit ugyan,és roppant mulatságosnak találtam a kontrasztot,de akkor is folytattam a lepkék és mindenféle tavaszi huncutságok kipakolását..

a lányoknál bepróbálkoztam egy kis kézművesszakkörrel is,de 2-3 lepke után kifújt a lelkesedésük..

nahát majdcsak kivackolódnak egyszer a kamaszkorból..

ancsám mondjuk pezseg nagyon,veszettül gyűjti már a vetőmagokat,és állandóan azt tervezgeti,mit hová fog ültetni..

én az orchideáimat szaporítgatom,és állandóan áll a zuhanyzóban néhány éppen csöpögő frissenmosott szobanövény..

előkotortam a szekrényből a tavaszi színű(citrom-narancssárga+zsengezöld) tányérokat,bögréket..

a lányokon kitört a 'diétázzunk-fussunk-méregtelenítsünk-fogyjunk' őrület..

a kutyákból csomókban hullik a szőr(grrrrr..),és a macskáink is egyre többet dugják ki az orrukat a házból..

rajtam egyértelműen kitört a tavaszi nagytakarítási mánia,és mindent szeretnék begyömöszölni a mosógépbe,ami csak mozdítható..

állandóan sarkig tárom az ablakokat,megfagyasztva ezzel mindenkit(majd jól benáthásítva magam is)..

de az  orromra nőtt zsebkendővel is csak azt mondhatom..

a tavaszt imádom a legjobban..

vajon mire emlékeznek majd?

vajon mire emlékeznek majd a lányok,ha egyszer nem leszek?

ilyen felettébb szomorú gondolatok forognak a fejemben mostanában..

(NEMNEM..nem halni készülök így betegségem okán..csak úgy megtalált ez a gondolat..)

hiszen a blogom,a régi naplóim nem olvassák,így a fejemben,szívemben zajló folyamatok csak szűrve érkeznek el hozzájuk..

szándékosan nem is öntöm a nyakukba a nyűgjeim,problémáim..

hiszen segíteni úgysem tudnának rajtuk,és én egy percet sem szeretnék elvenni a gondtalan gyerekkorukból..

varázslótanoncként bűvészkedem a semmivel,hogy ne tűnjön fel nekik a pénztelenségem,és ne legyen üres a hűtő és a kamra..

bevásárláskor óvatosan egyensúlyozok a fillérekkel,hogy fenntartható legyen egy emberhez méltó életmód..

igenis nagy bóknak könyvelem el,hogy nekik alig tűnik az fel,hogy milyen helyzetben vagyunk(az elmünél egyre csak halmozódó tartozásom sem az ő batyujuk..)

azt gondolom erről,hogy sokkal sokkal fontosabb,hogy olyan dolgokat beszéljek meg velük,amik építik a lelküket,és nem rombolják..

(bár kata szelidítése még folyamatban,de már néha hajlandó velem beszélgetésfélét produkálni..)

tegnap már meg is fogta a fájós hasamat..nem hittem a szememnek..

(bár szerintem inkább csak tudományos érdeklődésből:D)

szonjuskám még mindig az a bújós kisbaba,akire rátör a szeretetroham,ha teher már neki a kötelező kamasznyegleség..

mellém ül..átölel,és beleszuszog a nyakamba..'milyen finom illatod van mami..olyan mamiillat..öblítő és valami illatszer..'

drága kicsi babám.. 

ancsám pedig mindenért halálra aggódja magát(nem véletlen,hogy szűrök minden információt)..

és ha nagyritkán otthon van,akkor biztos,hogy lesi minden mozdulatom..

rutinosan hagyja,hogy átöleljem,és összepuszilgassam(tudja,hogy hamarabb szabadul)..

csak 'timotizik' közben ezerrel..

(ez egy belsőhasználatú családi kifejezés..timothy nevű cicám után,mert a cicák nyomják el magukat két mellső lábbal,ha felveszed őket szeretgetni,ők pedig nem akarják)..

talán ő ismer legjobban,hiszen vele mindent,de mindent megbeszélhetek..

nem tudom,hogy mennyire emlékeznek majd azokra az édeni évekre ott a régi házban,mikor együtt sütöttünk,főztünk..

mikor ott ültek lisztes orral a kis műanyag asztaluk mellett,és mindenből kértek,amit én kevergettem,kavargattam..

nem tudom,hogy emlékeznek-e majd azokra az önfeledt évekre,mikor főállású anya lehettem,és ők voltak minden percem és minden gondolatom..

vajon az a fészekmeleg,amiben felnőhettek,ad-e majd elég erőt nekik a felnőtt életükhöz?

vajon mennyire vésnek majd erős árkokat bennük ezek a nehéz évek?

(szeretném hinni,hogy jól párnázom körülöttük az éles sarkokat..)

nem tudom,hogy mi az,amire emlékeznek majd belőlem,de azt hiszem,hogy arra biztosan,hogy mennyire nagyon szerettem/szeretem őket..

növekvő fájdalom..

gyanítom,hogy nemsokára vége lesz mindennek,de most nem annyira akarok beletörődni ebbe a helyzetbe..

Cs.szerint símuljak bele a fájdalomba,adjam át magam neki..

nahát ez az,ami nem megy..

harcolok ellene ezerrel..

már a sokadik gyógyszer sem ér semmit..

bár annak igazán örülhetek,hogy a délelőttjeim még normálisnak mondhatóak..

akkor persze a házimunkának esem neki(SENKI nem tud úgy mosni és teregetni,ahogy én szeretem..igenigen..agybaj..mondom én régóta)..

időnként azért főznöm is illik ennyi éhes száj mellett..

és akkor jön a délután(amit még műtétig a boltban töltök)..

és kezd a fájdalom felkúszni bennem..

két napja már a hidegrázás is meglepett(gondolom hőemelkedés)..

na és ilyenkor aztán már hiába veszek be bármit..

ilyenkor már csak az estét várom,hogy lefekhessek végre,és mindez elmúljon..

hogy aztán reggel tünet nélkül felébredve kezdjem megint a szöszmötölést..

nemszeretemezt..

ancsám és szonja a sírba kerget napok óta,mert rosszul alszanak,rosszakat álmodnak..

(ancsám mellém is költözik a nagy ágyba a macijával,ha itthon alszik:D)..

azt állítják mindketten,hogy szellem van a házban..

na ezen elhűltem kicsit,mert mindketten elég erősen tagadják,hogy hinnének az én 'hókuszpókusz' világomban..

és én bár masszívan hiszek is,és tapasztaltam is már nem egy szellem jelenlétét a régi házunkban..

most egyáltalán nem érzékelek semmit..

úgyhogy vagy engem békén hagynak,vagy a lányoknak ártott meg a sok szelleműzős film,amit néztek..

nagymamám mondaná erre,hogy 'na ez hiányzott még,meg egy púp a hátamra'..