Csak röviden

Egyszerre három vizsgázóval mi mást is mondhatnék...

nemsokára nyári szünet..

Addig már fél lábon is kibírom valahogy..

(Mindhárman full betegen,köhögve,infrázva gyűrik a vizsgákat..nem is részletezem )

Túlélésre játszom..

                                                    Töltődéseim 

most csak képek..

szánom bánom,de egyelőre csak képeket hoztam..
a napok csak pörögnek egyre gyorsabban,és a lelassulásokat JELEN-léttel tisztelem meg..
lesznek majd szavak is..ígérem:)

kb így állunk..

Katust ünnepeltünk

medvehagymát eszünk medvehagymával

néhány húsvéti pillanat:

fuss kisegér,fuss..

  

szégyen gyalázat,de a 6 cicánk ellenére beköltöztek hozzánk az egerek..

ugyan még nem találkoztunk velük személyesen,de a falban éjszakánként nagy buli van..

másnál nyilván az undor az első gondolat,és a jézusmáriaszentjózsef,ez mekkora csapás..
nahát nekem az volt az első gondolatom,hogy csórikáim nem csoda ha éheznek kint a nagy hóban,hát nekik is kell lakni valahol..
(mondjuk mennyire lehetnek már elkeseredettek,ha pont egy cicáktól hemzsegő házban húzzák meg magukat)..
arról nem is beszélve,hogy mennyire punnyadtak már a macskáink,ha a fülelésen kívül semmi egyebet nem tesznek a betolakodók ellen..
na akkor megoldás kell,nincs mese..
persze teljesen kiborultam a gondolattól,hogy vérengzést rendezzünk,meg fejüket csapkodjuk egérfogóval,a lassú pusztulás a ragacsban még szörnyűbb,a méreg szót meg hallani sem akarom ilyen állatpopuláció mellett..
úgyhogy a legkedvesebb játszóterükben,a kamrában állítottam fel a hadisáncot..
eddig és nem tovább tartott a nagy dorbézolás..
nagy átrendezést hajtottunk végre,minden ehető műanyag dobozokba került,kidobáltunk mindent amit láthatólag megvizsgáltak már,és kitettünk egy szerkentyűt,amibe befelé surranni lehet,kifelé már nem..
diót és kolbászkát tettünk bele,de hatékonyabbak lennénk egy kis sütivel,ugyanis a polcokon talált leletek alapján az egérkéink erre nem fognak ráizgulni,mert édesszájúak..
jóízűen elfogyasztottak vagy 6 mercy csokit,és lefojtották egy fél zacskó pudingporral..
flancos egy ízlésük van..
ha sikerül bekasztlizni az első delikvenst,szépen útjára engedem a mezőn(de mamiiii..ott hó van és fagy,szegény mit fog enni..)


na ezért tartunk ott,ahol tartunk :D

ünnepi morzsák..

lemaradásom az írásban igen nagy,de néhány napja visszakaptam a laptopom,így valahogy a kedvem is..(ez még nem ígéret a jövőre nézve)..

ép ésszel túléltem az ünnepi hajtást,és a lányok vizsgaidőszakát is,úgyhogy innen már csak felfelé..
voltak meghittségek,bár ebben az évben valahogy döcögött az ünnepi áhítat,nem tudom hová bújt a karácsonyi hangulatunk..
betegeskedünk is szépen sorban az állatkákkal együtt,a reggelek össznépi gyógyszerosztásokkal kezdődnek,marokszámra fogynak a vitaminok..
pedig legel mindenki szorgalmasan,hiszen nálunk minden januárban kitör a fogyókúra szezon,a lányokon úrrá lesz az önsanyargatás..
salátareceptek és edzéstervek amerre csak nézek..
jógamatrac,ugrókötél,futózoknik..na még fél kiló salátát,hozz még halat,na meg gyümölcsöt egy raklappal..cukooooor?azmiaz..meg se halljam ezt a szót..
(én kivárom vele a tavaszt,ahogy szoktam,az én szervezetem még kuckózik,feleslegesen nem kínozom magam)..
egy kicsit sem élvezem most az óriási havat,ami nálunk faluszélén még mindig szépen tartja magát..
majd megfagyok a hajnali jégvakargatásban,mikor megkeresem az autót a hó alatt,és felfeszítem a minden reggelre befagyott ajtajait..(nincs rajtam elég zsír ezek szerint :D)
legkevésbé a telet szeretem,és ezen az sem változtat,hogy kifejezetten szeretek tüzet rakni a kandallóban,és nekem még mindig full romantika a ropogó tűz hangja,és a fa finom illatú füstje..
behavazott mézeskalácsházban nézni a lobogó tüzet..
igazából egy szavam sem lehet..

Ancsa ismét kitett magáért az ünnepi menükkel,hangosan nyöszörögtem a gyönyörűségtől..úgyhogy kénytelen lesz újra elkészíteni a fogásokat,amikkel nem is borzolnám itt senki idegeit..fotó sincs,olyan gyorsan fogyott..a tiramisu az egyetlen dokumentált darab..(simán megélhetne belőle ez a lány,ha nyelvészként éhenhalna)

 Ancsa ufószemű feketepárduc gyereke

 

bölcsészlány kékbe álmodva..
Katus az idén kékbe öltöztetett karácsonyfával

betegápoló szerepben tejci babám

tejfiú az abszolút kiskedvenc

a legkisebb királylányom,Szonjuska közben letette a középfokot angolból úgy,hogy sosem tanulta..büszkeségem határtalan..egy újabb nyelvzsenit avathatunk a családban <3


jajj,és ki ne hagyjam a vasárnapi színházat,amit még a lányoknak szántam karácsonyi ajándékba,aztán úgy alakult,hogy én is mentem(lovelove Zsuzsi <3),és ez az este a szakadó hóval,a hó alatt roskadó fákkal,a fehér Budapesttel és a csodás élménnyel együtt az egyik legjobb nap címét viszi nálam..
folytatódhatna így ez az év..

szeleburdi család..

behúztuk a nagy fákat,így elérkezett idén is a dzsungel állapot,és újra végighallgathatom,hogy nem vagyok én normális ezzel a sok növénnyel,és majd jól megnyírják őket,ha nem nézek oda..
(mondjuk tényleg véres sebesüléseket szerzek minden öltözéskor,mert már a ruhásszekrényemhez sem férek oda az óriási citromfától)..
de hófehér kedvenc cicám Tejci velem örül,és állandóan tarzant játszik a fikuszon..tavaszra nem sok levele marad..
a többi szobanövényt is szemmel kell tartanom,mert Nyunyesz tarvágást szokott rendezni közöttük a kimenőjén..a fehér kis újnyuszi Szöszmösz olyan,mint a neve..nem sok vizet zavar,észre sem veszem,ha kint játszóterezik..ritka békés kis teremtés..imádom..
egyébként tudom,hogy a lányoknak is csak a szájuk nagy,pont olyan bolondgombák,mint én <3
Szonjuska felhívja a cicáját,Fülest,ha elutazik(beszél is neki a telefonba persze),Ancsa nem akar Hollandiába utazni bébicsősznek a cicái miatt(nem mi hiányoznánk neki elsősorban,értem én :D )..hát hogyne érteném,hiszen mikor reggeltől mikulásig dolgozom,majd megpusztulok a virsli nélkül,és szétpuszilom mikor hazaérek..

elanyátlanodott szomorúvirsli,mikor dolgozom(ugye,hogy muszáj szeretgetni <3)

sárga szalagot fogok egyébként tenni a pórázára,mert az ellenállhatatlan külseje ellenére nagyon félős,és agresszíven reagál minden idegenre,főleg a férfiakra..
egy focipályán találták állatvédők,így valószínű férfiak bánthatták szegényt malacka korában(ésszel fel nem foghatom az állatkínzást,de ebbe bele se menjünk,mert őrjöngő fenevaddá válok,ha erről van szó)..


a bekuckózós esték látványosak nálunk egyébként,mert bezsúfolódik utánam a nappaliba a 3 kutya,a 6 cica,és olyankor szabadfoglalkoznak a nyuszik is,így lépni sem lehet az állatoktól..
és mi így szeretjük :))
bolondmi..

ágybatejci



visszatérve a lándzsás útifű szirupra..
3 literrel főztem,és 1 üvegnek már a nyakára hágtunk,pedig hol van még a tavasz..
jövőre legalább kétszer ennyit kell készítenem..
hihetetlen egyszerűen csinálom egyébként,nem méricskélek én semmit..
leszüretelek a kertben egy nagy fazéknyi útifű levelet,szedek hozzá a fűszerkertből egy-egy marék mentát és kakukkfüvet,kevés vízzel felöntöm,és odateszem rotyogni 1-2 marék cukorral..
mikor sziruposan sűrűre főtt leszűröm,és jó sok mézzel elkeverem(nem túl forrón,a méz hőérzékeny)..
üvegekbe öntöm,és mehet a dunsztba..
gyors és egyszerű,illata íze fantasztikus..

ma kifaragták a lányok a tököket,és nagyon szeretem,hogy még így huszonévesen is körbe lehet velük ülni az asztalt,és fontosnak tartják az együtt töltött időt <3

végre képek

idén viszonylag korán kifogyott belőlem a szusz,és a vénasszonyok nyara helyett bekuckózott már a lelkem..
kiülök még a napra kávéval a kézben,de már dideregve markolom a bögrémet,belül fázom leginkább..
van az a sötét,lehúzó kimerültség,amin nem segítenek a bekapkodott vitaminok..
de szent elhatározásom,hogy nem fordulok magamba,ha kell a hajamnál fogva tartom fent magam a felszínen..
máskor tél végére érzem ezt az ólmos fáradtságot,amivel most indulok neki a nehezeknek..
így ez egy kicsit húzósabb tél lesz,mint az eddigiek,de igenis megtalálom majd benne a szépet..

minden évben elgondolkodtat,hogy a tavasszal egy nap alatt nyaralásra kihordott növényeimet ősszel miért tart mindig hetekig visszahurcolnom..
szinte harsognak az erőtől,jó nagyok,és persze jó sárosak az állandó esőktől..
mire szalonképes állapotba hozom őket,és a helyüket is megtalálom az új méretezésben,alig haladok velük..
pedig a nagyágyúkat mindig a végére hagyom,a fél szobát elfoglaló fikusz és citromfákat még hagyom kicsit levegőzni..amikor őket is berángatom,akkor szoktam úgy érezni,hogy mi most már be sem férünk a házba..
az az igazi probléma,hogy mindez az óriási régi házban nem volt túlméretes,itt viszont minden túl sok..
növény,állat,bútor és könyv olyan mennyiségben burjánzik nálunk,hogy varrás mentén repednek a falak..
csak ugye elengedésben nem vagyok túl jó,így minden darabhoz ragaszkodom..
ezen az ügyön még dolgoznom kell :)
(megsúgom,max bútorokban vagyok hajlandó engedni,állat növény és könyv mániám gyógyíthatatlan)

az idei nyár bősége folytán roskadoznak a kamrapolcok,a befőző szekció(Ancsa és anyukám)kitettek magukért,és én is számtalanszor szüretelhettem a gyógynövényeim,feltöltöttem a készleteket rendesen..
idén végre megszülettek a lándzsás útifű szirupok is,ebből ezentúl hagyományt teremtek,mert literszám fogy nálunk a téli időszakban,és így felturbózva kakukkfűvel és mentával jóval takarékosabb megoldás a gyógyszertárinál..
az egészségünk hálistennek már nemcsak az én becsípődésem,már a lányok is elvárják,hogy ne műanyag margarin,tejszerű fehér ital és fehérkenyér legyen otthon..
beköltözött már hozzánk állandóra az igazi vaj,az igazi tej,a teljes kiőrlésű pékáru..
mostanában tört rám a kényszer is,hogy magam süssem a kifliket,kenyereket,így bár kicsit sokkal fárasztóbb,de azért nem semmi különbség,és hát az az illat,az az íz megfizethetetlen..
már csak egy varázsló hiányzik,aki mindehhez több időt és erőt varázsolna nekem:)

fázós ágybavirsli rugdalózóban

az egyre kövérebb vérnyúl,aki lakberendez,és téglákat dobál a fogával(el sem hiszem,ha nem látom tegnap este)

vajon hány állatot rejtettünk el a képen?..avagy nálunk mindenhol macska terem





hálistennek a lányoknak jól telt a nyaruk:

életjel..

nem nagyon szeretnék magyarázkodni,mindenesetre köszönöm,hogy hiányoltatok..
nyáron elfüstölt a laptoptöltőm,és azóta kölcsöngépen éldegélek,de ez inkább csak a lustasági faktor..
sokkal inkább az ösztönzött hallgatásra,hogy minden túl sok és túl nehéz..
panaszkodni nem szeretek,sok boldog pillanatom pedig nincs mostanában..
de a lényeg,hogy semmi irdatlan komoly baj nincs a háttérben,és ez maradjon is így..
a többivel pedig majd megbirkózom..

ami jó hírnek tekinthető,hogy szeptembertől már két bölcsész hallgató leányzóm is van,Katust is felvették a nederlandisztikára államira,és Szonjuska is most készül nyelvvizsgára angolból,amit pedig sosem tanult,egyszerűen csak tud..
honnan van ezeknek a lányoknak ilyen elképesztő nyelvérzéke nem tudom,de én kamaszként biztosan nem beszéltem 3 nyelven,ahogy ők teszik..(nyilván most sem,és ennek erősen érzem is a hiányát)..
anyai büszkeségem azért sok mindenen átsegít,ezt be kell vallanom..
kapaszkodó a nehezekhez,hogy az ő életük talán könnyebben siklik majd,mint az enyém..
pontosan tudom,hogy az elém gördített akadályoknak is céljuk és értelmük van,csak sajnos én a fájdalmakat benyelő,és nem a kibeszélő fajtába tartozom(remek betegség generátor)..
a nehézségek utat nyitottak nekem a tanuláshoz,és több füzetnyit teleírtam mostanában gyógyítós csudaságokkal,amiknek nyilván hasznát veszem majd,amikor itt lesz az ideje..
érdekes,de az olvasás és tanulás gyerekkorom óta a legbiztosabb menedékeim..
hosszú hallgatásaim legjobb barátai,és aranytartalékok minden eljövendő életszakaszra..
a bánat így lesz egyben a töltekezés eszköze,és talaj valami új sarjadásához..
ezért fogadom a sorsom felemelt fejjel mindig,mert tudom,hogy semmi rossz nem cél nélküli..