őszi dekorációk..

ehh..nem múlik belőlem a szomorúság..

gombócként ül a tegnap a szívemen..

úgyhogy most inkább minden szó nélkül idepötyögök néhány képet kedvcsinálónak..

ideje van az őszi dekorációknak..

már csak meg kell várni a színes leveleket,és indulhat a kézműveskedés..

hajrá..és mindenkinek jó munkát hozzá:))

It's a very very mad world...

az átkozott papírozásnak sosem lesz vége:(

bár egy évvel ezelőtt végre jogerős bírói döntés került a kezembe a gyerektartás ügyében(ill nemfizetése ügyében)..de a dolgok még csak ott kezdtek bonyolódni..

és valószínű sohasem fogom megérteni a hivatalok hozzáállását a dologhoz,hiszen pont nem érdekel senkit évek óta,hogy vajon mit adok enni a gyerekeimnek..

(ok..az exemet sem érdekli,de ugye ez meg őt minősíti)..

épp most utasították el ismét az önkormányzatnál a rendkívüli segélykérelmet(évek óta rendszeresen ez folyik)..na őket sem izgatja picit sem,vajon miből iskoláztatom be a gyerekeket,vagy miből veszek őszi cipőt és kabátot szonjának,aki nyáron kinőtt mindent..(mondjuk leginkább nem veszek semmiből..hiszen a nincs,az nagy úr..vagy ismét bealázom magam,és kéregetek a rokonoktól..faszomkivan)..

viszont egy éve mást sem csinálok,csak papírokat tologatok mindenféle hivatalok orra alá,és általában engem aláznak porig mindenhol..

miért is ne?végülis én tehetek az egészről,nemdebár..

a gyámügyön egy oldalnyi listát adtak arról,milyen papírokat nyújtsak be..

ezek között szerepelt,hogy rendőrségi feljelentést is kell tennem,hiába van végrehajtóknál az ügy(akik persze sohasemmit nem tudnak majd behajtani a szegény nyomorult otthontalan állástalan exemtől..röhögnöm kell)..

így ma kénytelen voltam elmenni a rendőrségre,és megtenni a feljelentést..

hát komolyan mondom,hogy úgy megviselt lelkileg,hogy az nem mindennapi..

égett az arcom,piros voltam,mint a retek..

úgy éreztem magam,mint akit megerőszakolt egy cigányhorda..

alapból is utálom a rendőröket(igenigen..családi terheltség..a fél családom rendőr volt..ne is kérdezz a gyerekkoromról)..

én még egy alapjában egyszerű ügyben mentem bejelentést tenni,de el sem akarom képzelni,hogy érezheti magát az,akit tényleges támadás ér,és ilyen emberek..ilyen légkör fogadja..

cseppet sem csodálom,ha fényévente egy nő mer csak panaszt tenni bármire/bárkire..

iszonyat ez az egész..

utálom,hogy ilyesmikre kényszerülök..

utálom,hogy évek óta engem rángatnak mindenhol..

utálom,hogy minden hivatalban engem tartanak bűnösnek,mert veszélyeztetem a gyerekeket,hogy gyerektartás nélkül nevelem őket..

basszák meg..na de mégis...akár le is lövethettem volna az exem..vagy mi a szart várnak el tőlem,de tényleg?

kössem magam oda spárgával a gyámhivatalhoz,vagy a végrehajtókhoz?

hiszen ami hivatalosan elintézhető,én oda mind elmentem..

és semmi,de semmi eredménye..

egy ideig még hittem abban,hogy ha szépszóval nem is,de majd hivatalos úton elérem,hogy az exem fizessen végre..

megsúgom,már nem hiszek semmiben..

már csak azt szeretném,hogy mindenki hagyjon békén..

hogy végre ne én legyek a feketeseggű egy olyan dologban,amiről nem én tehetek..

viszem én a keresztemet szó nélkül jónéhány éve..

igyekszem panaszkodás nélkül megoldani a napi gondokat..

és minden nap újabb gond..

újabb számlák,és újabb üres hűtő és kamra..

tulajdonképpen csak azt szeretném,ha nem kerülne rám több súly,mint amit elbírok..

és jelezném,hogy a hátizsákom már megtelt..

All around me are familiar faces
Worn out places, worn out faces
Bright and early for their daily races
Going nowhere, going nowhere
Their tears are filling up their glasses
No expression, no expression
Hide my head I want to drown my sorrow
No tomorrow, no tomorrow

And I find it kind of funny
I find it kind of sad
The dreams in which I'm dying
Are the best I've ever had
I find it hard to tell you
I find it hard to take
When people run in circles
It's a very, very
Mad World
Mad world

Children waiting for the day they feel good
Happy Birthday, Happy Birthday
And I feel the way that every child should
Sit and listen, sit and listen
Went to school and I was very nervous
No one knew me, no one knew me
Hello teacher tell me what's my lesson
Look right through me, look right through me

And I find it kind of funny
I find it kind of sad
The dreams in which I'm dying
Are the best I've ever had
I find it hard to tell you
I find it hard to take
When people run in circles
It's a very, very
Mad World
Mad World

Enlarging your world
Mad World.

  

Őrült világ

  

Körülöttem ismerős arcok

Kimerült helyek, kimerült arcok.

Élénkek, készek a mindennapos versenyre

Sehova nem mennek, sehova nem jutnak,

A könnyük elhomályosítja a szemüket

Kifejezéstelül, kifejezéstlenül

Lehajtom a fejem, hogy elrejtsem a bánatom

Nincs holnap, nincs holnap

Kissé nevetségesnek látom

Ez egy kicsit szomorúnak

Az álmok, amikért meghalok

A legjobbak, amiket valaha megálmodtam,

De túl nehéz ezt szavakba önteni.

Nehéz elfogadni

Hogy az emberek csak körbe-körbe rohangálnak

Ez egy nagyon, nagyon

Őrült világ

Őrült világ

A gyerekek a boldogság napjára várnak,

Boldog szülinapot! Boldog szülinapot!

És érzem, amit minden gyereknek érezni kellene

Csak ülök és hallgatok, ülök és hallgatok

Ideges voltam,mikor iskolába mentem

Senki nem ismert, senki nem ismert.

Jó napot, Tanár úr, mi a mai lecke?

Nézz a szemembe, nézz a szemembe

Kissé nevetségesnek látom

Ez egy kicsit szomorúnak

Az álmok, amikért meghalok

A legjobbak, amiket valaha megálmodtam,

De túl nehéz ezt szavakba önteni.

Nehéz elfogadni

Hogy az emberek csak körbe-körbe rohangálnak

Ez egy nagyon, nagyon

Őrült világ

Őrült világ

Felnagyítod a világodat

Őrült világ

one..

jajjnahát..mégsem hagyhatom magam a béka segge alatt,ha meg már nyüszögtem,akkor valamiről még beszélnem kell..

nem titok,hogy mindig nézzük a lányokkal a mindenféle tehetségkutatókat..

néha néha felcsillan a szemem,és vannak kedvenceim is az elmúlt évekből..

de valamit akkor is muszáj elmondanom..

egy bizonyos dolgot hiányolok mindig és mindig..

azt a finom építkezést,amitől egy dal indul valahonnan,és érkezik valahová..

úgy ahogyan egy jó vacsora,vagy egy jó orgazmus..

és itt most halálkomolyan mondom,hogy azok az emberek,akik nem képesek a megfelelő finom lépésekre a zenében,azok nagy valószínűséggel pont így nem képesek igazán jót/jól enni,és szerelmeskedni..

mert mindennek megvan a maga ritmusa..

talán a hedonizmusom szól belőlem,mikor azt mondom,hogy minden percet..minden ízt..minden hangot ki kell élvezni..

és ahogy nem lehet órákon át kétpofára zabálni,ugyanúgy nem lehet végigordítani,vagy suttogni egy zenét..

nem hiszem,hogy pontosabban el tudnám magyarázni a lányoknak,milyen is egy jó orgazmus,mint ezzel a számmal..

(ami egyébként A kedvenc zeném..)

és szentségtörés,hiszen Bono számomra a megtestesült isten,és abszolút etalon..

ezt a dalt viszont így elénekelni csak mary j. tudja..

ebben ott van az ív..

ott van a halk ismerkedős kezdet..az óvatos kis neszek..

és szép lassan épül fel egészen odáig,hogy az ember leteszi a haját,és eldobja egész egyszerűen az eszét..

a gyönyör maga..

minden,amit tudni akarsz a szexről..

titkos párhuzamos életem..

valamikor évekkel ezelőtt láttam egy filmet,amiben két vonalon futott a cselekmény..

(egyébként bár igen nagy hatással volt rám,semmit,de semmit nem tudok róla)..

egy nő élete két variációban..

este lefekszik,és álmában egy párhuzamos életben találja magát..

ahol minden más..

más a párja,máshol él..

és a film végéig nem tudjuk,melyik az álom,melyik a valóság..

akkor még nem tudtam körvonalazni,miért érint ez olyan mélyen..

aztán észrevettem,hogy van bennem egy gondolattüske,ami birizgál..

elkezdtem összerakni a kirakó darabjait..

és az "álmom" darabjait..

ami tudom jól..(ma már)..nem is álom..

a visszatérő álmomban mindig olaszországban vagyok..toscanában..

egy régi régi nagy házban..

nyikorgó fapadló,és kazettás ablakok..

óriási kertbe lépek ki,ahol egy nagyon régi,gyönyörűséges megterített faasztal van az olajfák alatt..

rajta kerámiatányérok..színesek..nagyon színes minden..

kancsókban ezer mezei virág..

telistele ételekkel az asztal,és nagyon sokan vagyunk..

mind családtagok..

hallom a gyerekek kacagását,ahogy locsolják egymást a kerti kútból..

hallom a zsongást..mindenki beszélget..egyszerre..

és nevetünk..sokat..nagyon sokat nevetünk..

érzem a bazsalikom és az oliva illatát..

álmomban összefut a nyál a számban..

a nap átsüt a leveleken,és felragyogtat mindent..mindenkit..

boldogság ez..

ami a legfurcsább,hogy hosszú évek óta ugyenez az álom..

és mindig ennyire plasztikus..

színes,szagos álom..

és volt egy furcsa pillanat..

egy könyvesbolt..

egy asszony élete képekben..

toscana..

belelapozok,és földbegyökerezem..

hiszen ez ÉN vagyok..

ezek a képek..hiszen ITT élek..

és egy iszonyú furcsa szorítás bennem..

mindez,amit érzek..jelenidejű..

ez nem előző életbeli álom..

ez MOST történik velem..

és mindeközben végignézek magamon..

eszednél legyél már..

itt állsz a mammutban..egy könyvesboltban szorongatsz egy könyvet..

NEM vagy olaszországban..

gondoltam,ok ok..megbolondultam,vagy mi a szösz..

elteszem magamba az élményt..

jó mélyre..

és aztán eltelik sok sok év,az álmok maradnak..

éjszakánként ott ülök az olivafák alatt a nagy faasztalnál...

hallgatom a régi családi történeteket,amit mesélnek..

és érzem a számban a lemoncello ízét..

és már tudom..egészen biztosan tudom,hogy ez nem álom..

ez valóság..

csak egy másik síkon..

és ahogy telnek az évek,és egyre többet olvasok,tanulok..

már tudom..

párhuzamos valóságok igenis léteznek..

és az én másik életem ott van toscanában..

ismerem minden ízét,fényét és illatát..

"Párhuzamos világok...

Minden ami minket körülvesz, az rezgés. Érezzük, látjuk, halljuk, szagoljuk, megfogjuk, fizikai akadályt jelent. Mindez azért van, mert hasonló rezgésekből állunk mi magunk is.

Ugyanakkor folyamatosan mennek keresztül rajtunk a rádió, TV, mobiltelefon hullámok, kozmikus sugárzások, stb. Minden rezgést, ami minket körülvesz, ami jellemző ránk, azt tekinthetjük egy nagy egységnek..., az életünk rezgéseinek teljes halmazának. Nevezhetnénk mindezt az életünk mintázatának. 

Ahogy zenében is léteznek oktávok, így az életben is. Ha elzongorázzuk a boci-bocit egyik oktávon, majd egy magasabbon, igaz, hogy más lesz a hangzás, de a mintázat hasonló, ugyanúgy felismerjük a zene dallamát.
A Mendelejev féle periódusos rendszer is ehhez hasonló, hét vízszintes sorban helyezkednek el az elemek, azért, mert fizikai és kémiai tulajdonságaik valamilyen módon ismétlődnek. 

A párhuzamos világ azt jelenti, hogy a mi oktávunktól eltérő oktávon, hasonló módon ismétlődik az élet. Thoth úgy definiálja, hogy párhuzamos világok léteznek, amiket egymástól szigorú szabályok választanak el.

A párhuzamos világok ugyanazt a teret foglalják el, különbség a rezgések bizonyos paraméterei. Éppen ezért nem érzékeljük, mert nincs érzékszervünk arra a rezgésszintre hangolva. Ha például a szemünk csak a kék fény tartományát látna, nyilván nem látnánk a piros fényt.

Igaz ma is léteznek olyan emberek és technikák, melyekkel bele lehet nézni más világokba (esetleg átmenni), azonban egymás mellett szépen megfér több világ, hiszen az ott élők, csak a saját rezgéskörnyezetükre reagálnak, azt érzékelik, az kompatíbilis velük.

Amilyen rezgés nem kompatíbilis az egyik oktávon élőkkel, az csak átmegy rajtuk, az a kozmikus sugárzás. Csak azt látja, érzi, ami az övé. Azzal kompatíbilis.

Aki belelát más világokba, az képes ideiglenesen érzékelni egy másik oktáv rezgéseit is."

természetközeli..

a kedvenc gasztroblogomból megtudhattam,hogy paradicsomperverznek számítok,merthát saját kertben,saját termesztésű..és ezerféle paradicsomot majszolgatok..

azt hiszem,ezt aláírhatom:D

de akkor a lányok is szintén zenészek,mert mindegyik megszállottan legel..

ha szonját reggel keresni kell,mert indulás van..

na hol találom meg?

a kertben paradicsomot legelve..

ha kata spurizik hátra a kertbe,kérdeznem sem kell..

tudom,hogy legelni megy..

nem tudom elégszer hangsúlyozni,hogy elmondhatatlan a különbség a bolti,és a saját paradicsom íze között..

egyébként is bővíteni szeretném a veteményes 'részlegünket'..

feltétlenül ültetek még most ősszel egy őszibarack,és egy vilmoskörte fát..

a tavaly ültetett sárgabarackunk és cseresznyénk szépen beindult már,és a telekkel örökölt gyümölcsfák is mind szépen teremnek(csak az almák olyan savanyúak,hogy magukban ehetetlenek)..

jó ötlet volt ancsától leszüretelni a bazsalikomokat és lefagyasztani,a visszavágástól csak erősödtek,nemsokára másodszor szedhetünk belőle..(abból szintúgy sosem lehet elég nálunk:))

a zöldbabok másodvetése is szebben sikerült,mint az első,ezt most nem tarolták le a csigák..

kezdek hajlani rá,hogy csirkéket tartsunk,bár még egy kicsit hezitálok(tuti ők is rám maradnának)..

mindenestre ha tavasszal tényleg kapunk futókacsákat(a legjobb csigainvázió ellen),akkor úgyis kell nekik valami alvóhely..

ott meg már nem elfér néhány csirke is?:)

ejj..látom én,hogy nemsokára egy komplett állatkert lesz nálunk..

de hát nem is csodálkozom..mindig is erre vágytam..

már a régi házunknál lobbiztam az exemnek,de ő leszavazta,és azt mondta,én még zsiráfot is tartanék,ha engedné..

(na azt éppnem,de mondjuk oroszlánt szívesen..meg akármit bármit:D)

azt,hogy kiöregedett tyúkok menhelye leszünk,és végelgyengülésben fog mindenki elhunyni..azt ugye mondanom sem kell(ha valaki arra gondolt volna,hogy nálunk gyilkolászás lenne a baromfiudvarban)..

épp elég falusi rokonnál nyaraltam,és néztem végig vérük folyását ahhoz,hogy ilyesmit sohasenem engedjek meg nálunk..

és az a kecske dolog birizgál legjobban(a lányoknak még nem is mertem mondani,mert rögtön indulnának a piacra kiskecskéért)..

annyira rengeteg jó dolgot olvasok a kecsketejről,és a belőle készült mindenjókról..

muszáj lesz nekem kecsketejes szappanokat főznöm,hogy elégedett legyek magammal:))

néha azt gondolom,hogy teljesen meghibbantam,hogy hónapok óta másról sem olvasok és tanulok,mint a biogazdálkodásról,fitoterápiáról,és a szövés-fonás-szappanfőzés titkairól..

teljesen ráizgultam ezekre az ősi technikákra,és állandóan ezek motoszkálnak a fejemben..

eddig sem voltam része ennek a műanyag nemzedéknek,de újabban csak a természetközeli életmód tud lefoglalni..

(ancsa hálistennek abszolút vevő minderre,ő már a nemezelést stoppolta le magának)..

én megszállottan kötök mostanában,egyszerre több sálat is,és szonjuska álmát,a cicafüles sapkát is összehozom,ha addig élek is..

és szines gombolyagokkal álmodom,annyira vágyom szép új kézzelfestett fonalakra..

csodákat találtam a kézműves blogokban..

nem állítom,hogy ezentúl csak kézzelszövött ruhákban fogunk járni,és csak magokat fogunk enni,de az mindenestre biztos,hogy egy olyan úton indultam el,amiről letérni nem akarok..

egy régi,de nem elfeledett szerelem margójára..

amikor az ember tizen-huszonéves,akkor valahogy nem veszi komolyan az életet(pfff..mekkora közhely:D)

na de tényleg..

ki az,aki az első igazi nagy szerelmét ne tudná tűpontosan felidézni?

(na őt is,de ez a történet itt most másról szól)...

ez a mese 17 éves koromban kezdődik..

amikor egy nyári szünetben a gimnázium alatt,a csillaghegyi strandon dolgoztam..

(óóóédesistenem,de szép nyár volt)...

megismerkedtem ott egy fiúval(izé..hmmm...szóval odajött udvarolni,mert elbűvöltem:D)..

mivel igen jótestű,és bizony tetszetős arcú volt a fiú,hosszú hajjal(és még john lennon szemüvege is volt,ami nekem bejövős)..ezért szívesen vettem a közeledését..

nem pontosan tudom,hogy miért,de az elején valahogy kikötöttünk a barátságnál..

nagyon okos fiú volt,humoros..az orvosira járt..és nagyon odavoltam érte..

de csak kerülgettük egymást,mint macska a forró kását..

aztán beütött a szalagavatóm,aholis én halálosan beleszerettem egy fiúba..

igenigen..

az első IGAZI...a nagybetűs szerelem..

és a hosszúhajú fiú megmaradt barátnak..ami azért mindig kicsit több volt..

ott húzott azért mindig az a 220..

és azt kell mondjam,hogy valahol ezzel is rontottuk el a dolgot..

mert annyi ideig húztuk egymást..annyi évig voltunk csak majdnem együtt..

hogy amikor tényleg megtörtént..már nem volt elég..

hogy is mondjam..

mikor nagyon vágysz valamire...valakire..

aki ráadásul mindig a közeledben van..hiszen jó barátok vagytok..együtt buliztok(ő volt a sote klubban a főrendező..és én minden szombat éjjelemet ott töltöttem)..

akkor van,hogy egyszerűen túlfeszíted a húrt..

érzelmileg és fizikálisan is annyira rá vagy indulva a másikra,hogy majd megveszel érte..

és állandó jelleggel billegni a majdnem és a mégse között..

felőrli az embert..

nagyon nagyon szerettem azt a fiút..

így utólag belátom,az első pillanattól szerelmes voltam belé..

csak akkor még annyira tapasztalatlan,és zsenge voltam(az első IGAZIM mellett váltam nővé),hogy nem vettem a jeleket..

és amikor vége lett a héjanászomnak az igazimmal,akkor próbáltuk csak a barátságot felülírni hosszúhajúval..

nem sikerült..

nagyon nem..

ennyi évvel és tapasztalattal a hátam mögött azt mondom,tökéletes pár lehettünk volna..

minden szempontból..

de az a szex nem akkor,és nem úgy történt,ahogy kellett volna..

mindent tönkretett..

túl sokáig vártunk vele,és túl sokat vártunk tőle..

csírájában öltük meg ezt a kapcsolatot..

a véletlennek köszönhető,hogy majdnem 30 évvel később összetalálkoztunk(jézusereje,hogy elszaladtak azok az évek)..

mert idenősült abba a városba,ahol dolgozom,és ahol a szüleim élnek..

és amikor megláttam az autómból egyszer,hogy átfut a mentőautóhoz egy hosszú fekete hajú mentőorvos..akkor majdnem megállt a szívem..

már a haja lebbenéséből biztosan tudtam..ez ő..

utána évek teltek el,mikor egyszer az exem vitte ügyeletre ancsát,és ő rendelt..

a nevekből mindent összerakott,és mivel ancsa betegsége elég komoly volt(akkor került mononucleózissal kórházba..én meg vele)..

megadta a számát az exemnek,és kérte,hogy én hívjam majd fel,mi lett a gyerekkel..

azt hittem akkor..mikor huszonvalahány év után meghallottam a hangját,hogy elájulok..

megint évek teltek el,mikor egyszer véletlenül összefutottunk a bankban..

PONT olyan volt,mint régen..(azt mondta,én is:D)..hmm..hadd higyjem el..

meglepett,hogy MINDENT tudott rólam..(izé..hmmm)..

nekem a torkomban dobogott a szívem,és akkor ottrögtön a karjaiba omlottam volna..

de akkor más mellett voltam elkötelezve,és tudtam,hogy ő is nős..

mindaz,ami volt,már csak múltidő..

tegnap a boltba bejött egy nő..

és miután vásárolt,kérdezte,hogy megkeresett-e a férje..

néztem rá nagy bután..nem értettem...

majd mondta,hogy az ő férje XY.. az a hosszú,fekete hajú orvos..

azt hiszem,helyben váltam sóbálvánnyá..

tisztáztuk,hogy nemnem..évek óta nem láttam,és nem beszéltem vele..

jót nevettünk,és mondtam,"örülök,hogy megismertelek"..

de azt nem mondtam el,hogy igazán mit érzek..

azt,hogy én azt a fiút sohasem felejtettem el..

és azok az érzések,pont úgy felélednek bennem,ha meglátom,ha hallok róla..mint 17 éves koromban..

hogy akárhányszor autózom itt a városban,mindig őt keresem a tekintetemmel..hátha egyszercsak meglátom..

hogy álmatlanul vergődöm fél napig,ha csak hallok róla(tegnap sem aludtam szikrányit sem)..

hogyha a hellót meghallom lionel richie-től,akkor nehezen kapok levegőt azóta is(végigzokogtam egy éjjelt a vár klubban erre a zenére miatta)..

meghaltam akkor éjjel kicsit,hiába állt mellettem..

hogy a kedvenc képem,amit rólam készítettek,az az ő műve..

egy atlétikai versenyt néztünk a lelátón,és én sírtam(akkor is miatta..olyan nagyon meg tudott bántani..hiszen olyan nagyon közel állt hozzám)..

nagyon szerettem..

tizenéves lelkem minden türelmetlen lángjával..

na..hát ezért is sütöttem el azt a közhelyet az elején..

mert az emberlánya mikor fiatal és bohó..nem úgy éli meg a szerelmet,mint amennyit tényleg ér..

nincs még ott benne a bölcsesség..csak úgy megesik..

és aztán 10-20-30 év múlva kerülnek méltó helyére ezek az érzelmek..ezek az emlékek..

és akkor már igenis helye és jelentősége van minden hangsúlynak,minden érintésnek..

és minden érzelemnek..

a szerelem,ha igazi..sosem múlik el belőled..

de ehhez elég idősnek,és bölcsnek kell lenned,hogy megértsd..

annyiszor van igazam,ahányszor csak akarom..

én ezt az embert szeretem..
igen régóta..
és akkor is szeretném,ha nem lenne buddhista..
így meg aztán főleg:))

nem állítanám,hogy a kft életem legnagyobb zenei élménye lett volna,de azt el kell mondanom,hogy amiben laár ott van,azon rajta van a keze nyoma..
és azt hiszem,hogy gyakorlatilag többet nem is kívánhat az ember ettől a világtól,mint azt,hogy ott hagyhassuk rajta a nyomunkat..
(valahol titkon mindannyian ebben reménykedünk..a jelenlétben..)
láttam őt számtalanszor itt-ott műsorokban(magánemberként is)..és egy dolog mindig elmondható volt róla..
önazonos..
hiteles..

ez a mérce a legtöbb ma népszerű ember számára átugorhatatlan akadály,és valahol a léc alatt futkosnak csak..
azt gondolom,hogy bármibe is fog az ember az élete során,egyetlen módon kerülheti el azt,hogy bohóccá váljon..
úgy,ha azt,amit csinál,őszintén és szívéből teszi..
én Laár Andrásban(abszolút jogosan nagybetű) nemcsak a humoristát látom,és nemcsak a hitét,útját megtalált megvilágosodottat..
benne látom azt,ami számomra széppé tesz egy embert..
humor és harmónia..
hit és alázat..

nagyon nagyon fontos az életemben a humor..
a lányokkal mindannyian megszállottan rajongunk mindenért,amin nevetni lehet..
mi nemcsak a friends minden mondatát fújjuk kívülről,és idézgetjük egymásnak(tudom,hogy agyrém...ne is mondd:D)..
de bizony a besenyő család repertoárja is a szókincsünk része..

nem tudom,hogy mennyire beteges,de a csajok is úgy választanak barátokat,hogy ki érti a szavukat..
és ha valaki vevő a humorra,és számára evetke nem egy rágcsálófajta,akkor minden ok..

tudom,hogy lehetne szomorkodva is létezni ebben a zilált világban,de nálunk igenis napi szintű az egészséges röhögés..
teli szájjal..könnycsurogva..


és ezt én még ennyi év után is visítva nézem végig..
felülmúlhatatlan..
drágadrágalaárandrás<3